Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az utca embere valószínűleg azt mondaná – a saját zsebére gondolva &ndash...
Az utca embere valószínűleg azt mondaná – a saját zsebére gondolva –, hogy a legfontosabb trend 2009-ben az informatikában a nadrágszíjmeghúzás: nem veszünk új számítógépet, elhalasztjuk a gyereknek szánt játékkonzol beszerzését, és nem rendelünk internetet a nyaralóba. Hasonlóképpen nyilatkoznak a vállalatok vezetői is, akik a válság túlélésének egyik eszközét a takarékoskodásban látják, pontosabban az informatikai beruházások lefaragásában, illetve elhalasztásában.
A piaci elemzők ennél azért differenciáltabb képet festenek az IT-piac jelenlegi helyzetéről. Jelentéseikben új kifejezések bukkannak fel, amelyekről egy-két évvel korábban alig-alig hallhattunk. Meghatározó trendként beszélnek például a virtualizáció terjedéséről vagy a cloud computingról, illetve az SaaS-ről, de hasonlóan szép jövőt jósolnak az outsourcingnak és az ERP rendszereknek is. Lássuk a tíz legfontosabb trendet az IT világában!
Cloud Computing avagy Software as a Service
Manapság a vállalatok zömmel saját informatikai infrastruktúrát működtetnek, és azt folyamatosan fejlesztik, korszerűsítik. Van saját számítógépközpontjuk (szervertermük), seregnyi szoftverük, valamint az üzemeltetésért felelős személyzetük. Mindez temérdek pénzt emészt fel, úgyhogy sok esetben olcsóbban megúsznák, ha felszerelésüket (szervereiket) kihelyeznék egy erre szakosodott szolgáltatóhoz (azaz hosztolnák). De ez sem olcsó mulatság, hiszen a szervereket meg kell venni, el kell vinni egy szerverhotelbe, esetleg bérelni kell, és az üzemeltetésért is fizetni kell.
Jobb megoldás az alkalmazások „bérlése” egy szolgáltatótól, azaz a Software as a Service. Ebben a konstrukcióban a teljes szoftveres-hardveres infrastruktúra egy számítástechnikai felhőben rejtőzik, a vállalati számítógépek pedig ehhez a felhőhöz csatlakoznak: innen kapják az adatokat, alkalmazásokat stb. – természetesen fizetség fejében. A „felhő-számítástechnika” (cloud computing) legnagyobb előnye tehát az, hogy szolgáltatásként nyújtja a informatikai funkciókat, mégpedig rugalmas és skálázható módon, és természetesen az interneten keresztül. Fizetni pedig csak azokért a szolgáltatásokért kell, amelyeket ténylegesen igénybe vesz a vállalat.
„Bár a SaaS tendenciákat Magyarországon is komolyan kell venni, azonban az vitatható, hogy a Software as a Service a mai Magyarország Top 10 IT trendjébe esne” – állítja Göndör László, a HostLogic Kft. tanácsadási igazgatója, aki a továbbiakban is kalauzunk lesz a hazai trendek vizsgálata során. A szakértő úgy véli, hogy a szoftverszolgáltatások felhőbe burkolódzása alapvetően a vállalati, üzleti stratégiának egy IT megjelenése. Hogy mi kell hozzá? Üzleti szolgáltatások informatikai megoldása nemzetközi szabványokra építve - a szolgáltató oldalán, s képesség, hogy egy ilyen vásárolt szolgáltatást beépíthessünk a saját informatikánk világába. A felhőbe burkolódzó szolgáltatók számos üzleti előnyt kínálnak, de ez a fajta megoldás Magyarországon még csak a felkészülés szakaszában tart.
Virtualizáció
Két év óta egyre többet hallani a virtualizációról, mint olyan eljárásról, amelynek a segítségével maximálisan ki lehet használni a vállalati számítógépek (legfőképpen a szerverek) kapacitását, és ezzel arányban csökkenteni lehet az új számítógépek beszerzésére szánt kiadásokat. A virtualizálás lényegében azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló gépet úgy használjuk, mintha több különálló, „virtuális” gép lenne, esetleg különböző operációs rendszerekkel és alkalmazásokkal. A virtuális gépek természetesen kénytelenek megosztozni a szerver erőforrásain, így a virtualizációt csak ott érdemes alkalmazni, ahol elegendő memória áll rendelkezésre. Egy erős szerver persze többe kerül, mint egy közönséges alapgép, ám takarékos olyan szempontból, hogy ki lehet vele váltani egy kisebb gépparkot, és ezáltal komoly összegeket lehet megspórolni, nem is beszélve a karbantartási költségek csökkentéséről.
A piaci elemzésekből kiderül, hogy a virtualizáció előnyeit a nagyobb cégek mellett immár a kis- és közepes vállalatok is egyre inkább igyekeznek kihasználni. Becslések szerint a szerverek 50-60 százaléka máris virtualizált, és ez az arány folyamatosan nő, különösen mostanában, amikor a vállalatok igyekeznek minden korábbinál jobban kordában tartani, illetve minimalizálni informatikai kiadásaikat.
Mire jó tehát a virtualizáció? Arra, hogy a lehető leghatékonyabban lehessen kihasználni a műszaki eszközöket, hogy rugalmasan lehessen az igényekhez igazodni, és mindez ne kerüljön sokba. „Az IT biztonság, az energiatakarékos üzemeltetés mind-mind arra kényszerít, hogy a vállalatok hatékonyabb IT-t valósítsanak meg, s figyelejenek például a virtualizáció lehetőségeire” – tanácsolja Göndör László, akinek a cége jelentős IT felhasználó, hiszen SAP hoszting szolgáltatóként közel 70 SAP rendszert üzemeltetnek ügyfeleik számára több rack-nyi szerveren, emellett a virtualizáció alkalmazásba vételével is foglalkoznak.
Energiahatékonyság, „zöld IT”
Sokat spórolhat egy vállalat az energiafelhasználás csökkentésével is. Az informatikai infrastruktúra – elsősorban maguk a számítógépek – meglehetősen nagy energiafalók, és ez a körülmény mostantól nem kerülheti el a döntéshozók figyelmét. Különösen az adatközpontok, illetve számítógéptermek járnak élen az energiafelhasználásban, folyamatos hűtésük pedig tovább növeli a cég villanyszámláját.
Energiát csökkenti sokféleképpen lehet. Az egyik leghatékonyabb módja a költségek lefaragásának az előbb már említett virtualizáció. Ha három helyett csak egy szervert üzemeltetünk, mindjárt kisebb lesz a fogyasztás. Sokat segíthet az energiahatékonyság javításában a „zöld IT” koncepció is, amely arra ösztönzi a PC-, chip- és alkatrészgyártó cégeket, hogy minél kisebb fogyasztású eszközökkel rukkoljanak ki. Jó példa a zöld koncepcióra a legújabb, kis energiafogyasztású processzorgeneráció, amelynek sem a működése, sem a hűtése nem igényel akkora energiát, mint a korábbi chipek.
Energia (és költség) egyébként adminisztratív úton is megtakarítható. Teljesen felesleges például 24 órás üzemben működtetni egyes rendszereket, ezek időleges lekapcsolásával jelentős mennyiségű energia takarítható meg.
Biztonság- és kockázatkezelés
Súlyos árat fizetnek a vállalatok a biztonsági kihágásokért: többek között „hírük” lesz a világban, és ügyfeleik átpártolnak a megbízhatóbbnak vélt versenytársakhoz. Nem egyszerűen vírusvédelemről vagy behatolás-védelemről van itt szó, hanem átfogó kockázatkezelési és megfelelőségi (governance, risk management, compliance) stratégiákról, amelyek a teljes üzleti folyamatot lefedik. A jövő egyik meghatározó trendje a biztonságos hozzáférések egyetlen megbízható megoldáskészletbe integrálása.
Ami a hazai vállalatokat illeti: jelentős részük tisztában van a biztonság szükségességével, de gyakran nem ott keresik a kockázatokat, ahol azok az igazán megjelennek. A biztonság és a kockázat vonatkozásában a leggyengébb láncszem maga az ember – megbízható felmérések szerint emberi tényezők okozzák a biztonsági problémák 70%-át. Vagyis ha korszerű és kellően kifinomult eszközöket alkalmaz egy vállalat a biztonság növelésére és a technikai kockázatok csökkentésére, akkor is csak 30%-ban hárította el a veszélyt! „Több esetben vizsgáltuk ügyfeleink kérésére például a jogosultsági rendszereiket az alkalmazási rendszerek terén. Az auditok nagy része azt mutatja, hogy a vállalatok még a kockázat mértékét sem tudták gyakran megfogalmazni, nemhogy megfelelő stratégiát találtak volna ki a jogosultságok szétosztására” – vázolja fel a nem túl rózsás hazai helyzetképet Göndör László.
Vállalati mobilitás
Egyre több felhasználó kapcsolódik mobil eszközökkel a vállalati rendszerhez, illetve adatokhoz. A mobilitás igénye immár nemcsak a nagyvállalati szegmensre jellemző, hanem a kis- és középvállalatokra is. A vállalatoknak, illetve intézményeknek természetesen gondoskodniuk kell a mobil kapcsolatok biztonságáról, hiszen az adatok elvesztése vagy illetéktelen kezekbe kerülése hatalmas károkat okozhat.
A mobilitás iránti igény növekedését mutatja, hogy még a recesszió közepette is nő az eladott laptopok száma, illetve egyre többen választanak hordozható gépet az asztali helyett. A laptopok mellett a PDA-k és okostelefonok száma is nő, amelyek immár irodai programok futtatására is alkalmasak (például levelezésre, szövegszerkesztésre stb.). Egyre inkább jellemző, hogy a munkatársak mobiltelefonon (vagy okostelefonon) intézik ügyes-bajos dolgaikat, legfőképpen levelezésüket.
A mobilizáció nyilvánvaló terjedése Magyarországon is sok területen tetten érhető. Göndör László a saját tapasztalataikból említ példákat, kiemelve a dolgozói szintű mobilizációt. Szállítottak például olyan SAP rendszereket, ahol az árukiszállításnál a söfőr mobil eszközön kapta meg, hogy mit visz, kinek és milyen útvonalon, és kitől mit kell visszaszállítani. Olyan rendszert is implementáltak, amelyben a kereskedők mobil eszközön tervezték az útvonalukat, a kereskedői és marketing kérdéseket, és itt is rögzítették a válaszokat. Azonban találkoztak már azzal a mobilitási kérdéssel is, hogy miként lehetne a folyton úton lévő vezetőt olyan eseményekre valós idejű módon figyelmeztetni, amelyek beavatkozást igényelnek a részéről. Az igazgató szerint ezen a területen jelentős változások várhatók a közeljövőben.
Közösségi hálózatok
A közösségi hálózatokban rejlő kivételes lehetőségekre a cégek is felfigyeltek. A social networking alkalmazásával sokat lehet javítani az ügyfélkapcsolatokon, valamint a csapatépítésben is jó hasznát lehet venni ennek a technikának. Az egyre fejlettebb közösségi hálózati eszközök segítségével bonyolult üzleti intelligencia stratégiákat lehet felépíteni, valamint bányászkodni lehet az adatokban, kiderítve például, hogy melyik sales-es munkatárs alkalmas egy-egy üzlet megkötésére, vagy ki az az ügyfél, akinek a véleménye a legnagyobb hatással van a többi ügyfélre.
Számos technológia kapcsolódik a social networkinghez, például a social collaboration, a social media és a social validation. A vállalatoknak előbb-utóbb feltétlenül be kell építeniük a közösségi hálózati technológiát a vállalati kommunikációjukba, így például a weboldalaikba is, mert ha ezt elmulasztják, nem fognak tudni szót érteni többé ügyfeleikkel.
Web 2.0 alkalmazások
Egyre több vállalat használ „webkettes” alkalmazásokat, amelyek többnyire ingyen vagy jutányos áron vehetők igénybe. Az interneten keresztül elérhető szoftverek segítségével a munkatársak otthonról is elláthatják a feladataikat, levelezhetnek, szöveget szerkeszthetnek. Akadnak üzleti intelligencia programok is ebben a kategóriában, valamint különféle egyéb programok a portfolió elemzéséhez és más feladatokhoz. Némelyik nagyvállalat Twitter vagy Facebook jellegű programokkal kísérletezik, amelyek használói „push” módon továbbíthatják az információt a külvilág felé.
Az egyéni felhasználók is profitálhatnak a web 2.0-s programokból, szinte valamennyi irodai alkalmazást a webről futtathatják, mégpedig nagyrészt ingyen (lásd például a Google alkalmazásait). Akár videokonferenciát is szervezhetnek web 2.0-s alapokon. A fizetős programok természetesen jóval többet kínálnak, elsősorban a professzionális szolgáltatásokból. (A „webkettes” alkalmazásokról további érdekes részleteket tudhatnak meg Online iroda és csoportmunka cikkünkből, a XX.oldalon.)
Üzleti intelligencia
Már a tavalyi felmérésekben is a legfontosabb trendek között szerepelt, a mostani gazdasági nehézségek pedig újfent felfuttatni látszanak az üzleti intelligenciát mint technológiát, amely alkalmas arra, hogy soha nem látott magasságokba emelje a vállalat üzleti hatékonyságát, profitabilitását. Az üzleti intelligencia (Business Intelligence, BI) legfontosabb feladata, hogy segítse az üzleti döntéseket, az üzleti döntéshozók munkáját, ellássa információkkal a vezetőséget és a munkatársak meghatározott körét.
„Valamennyi tendencia közül talán az üzleti intelligencia érzékelhető a legpregnánsabban Magyarországon” – magyarázza a HostLogic tanácsadási igazgatója, hozzátéve, hogy ma már mindenki legalább beszél a témáról, még ha nem is gyakorolja. Ez azért fontos, mert mutatja a BI jelentőségét. A vezetők egyre több információhoz akarnak hozzájutni, de ez csak egy kiindulópont, az üzleti intelligencia rendszert ugyanis az különbözteti meg a vezetői információs rendszertől, hogy nem csupán adatok és információk sokaságát teszi a vezetők asztalára, hanem támogatja a vezetőt a hatékony döntési folyamatban. Felismer olyan tendenciákat, amelyeket a vezető magától esetleg nem venne észre, vagy egy döntési alternatíva elemzése során megmutatja, hogy milyen következményekkel jár a döntés, vagyis aktív szerepet kap a vezető mindennapi munkájában. Természetesen az üzleti intelligencia számos területen működik, hiszen a segítségével modellezni lehet a vállalat működését, szimulálni tudnak különböző üzleti helyzeteket, és ha már döntéseket hoztak, nyomon követhető a döntések teljes életciklusa.
(A téma iránt mélyebben érdeklődök figyelmébe ajánljuk Üzleti intelligencia cikkünket a XX.oldalon.)
Nyílt forráskódú szoftverek
Újabb esélyt kapnak az idei évben a nyílt forráskódú termékek a vállalati szoftvergazdálkodásban. Az irreálisan drága szoftverrendszerek helyett (amelyek megtérülése sokszor igencsak vitatott) számos vállalat komolyan fontolóra veszi majd, hogy nyílt forráskódú szoftverekkel oldja meg a feladatait. Már most is számos alternatív ERP program (Compiere, Openbravo, ADempiere stb.) érhető el az interneten, amelyek versenyképes áron kínálnak hasonló funkciókat, mint a „nagyok”. Érthető, hogy felvetődik a kérdés: mekkora kihívást jelentenek a nyílt forráskódú programok a nagy szoftvergyártók számára?
Tény, hogy az SaaS terjedése elképzelhetetlen lenne a nyílt forráskódú szoftverek nélkül. A kérdés csupán az, hogy mi a nyílt forráskódú szoftverek lényege? Göndör László tanácsadási igazgató nem az ár oldaláról közelít, és úgy véli, az ár és az érték a piacon méretik meg. „Senki se higgye azt, hogy a nyílt forráskódú rendszerek tized-, századáron ugyanazt tudják, mint a nagy szoftvergyárak termékei. Természetesen nem kételkedem az emberi kreativitásban, de azért anélkül, hogy lebecsülném a nyílt kódú szoftvereket, meg kell kérdeznem, hol jelenik meg a felelősség és a garancia, az üzleti biztonság egy olyan szoftverben, amelyet le lehet tölteni az internetről? Egy programozó nem attól zseniális, hogy magában írja-e a kódokat vagy egy szoftvergyárban. Úgy gondolom, hogy a jelentős alkalmazásfejlesztő szoftvergyárak létükkel és üzleti konstrukcióikkal kínálják a biztonságot, a felelősséget és a garanciát.”
A megoldást talán egy totálisan nyílt, globális méretű szoftveripar jelentheti, amelyben megfelelő biztonság, felelősség és üzleti konstrukció mentén a mainál olcsóbb, sokkal jobb szoftvermegoldások születnek, amelyekben a vevő áll a központban. A világ tendenciái nem megkerülhetők, és ezt jól példázza, hogy még az olyan szoftveróriás is, mint amilyen az SAP, jelentős fejlesztéseket fordított a nyílt architektúrákkal való kapcsolatok kiépítésére az elmúlt években.
Projekt- és portfolió-menedzsment
Új fogalmakkal kell megismerkednünk idén, ilyen például a projekt- és portfolió-menedzsment (Project and Portfolio Management). Egy valamire való portfolió-menedzsment rendszer számtalan értékes együttműködési eszközt, lekérdezési és riportolási funkciót tartalmaz, amelyek célja az üzleti döntések támogatása. Az olyan alkalmazások például, mint a Daptiv PPM és a Primavera hatékony eszközöket kínálnak egyes részlegek összekapcsolására, mint amilyen a pénzügy, a marketing, az emberi erőforrás és az IT, egyben lehetőséget nyújtanak mélyreható elemzésekre a vállalati működés különféle területein.
Ami a hazai viszonyokat illeti: a projekt- és portfolió-menedzsment kifejezés ma még kevéssé ismert fogalom nálunk. A magyar gazdaság szereplőinek nagy része nem projekteken termeli meg az éves bevételét, így ez a téma sokkal szélesebb értelemben vizsgálandó, miközben azért kulcskérdés az erőforrások hatékony kezelése! A projektek és a munkaportfoliók menedzselése nem más, mint a hatékony erőforrás-gazdálkodás. Az erőforrások akkor vannak a legoptimálisabban kihasználva, ha nem csak az átlagos, de a kivételes esetekben is képesek vagyunk uralni a folyamatainkat. Ma Magyarországon, de nemzetközileg is a folyamatmenedzsment az, ami talán a legígéretesebb a gazdasági válság, és az azt követő időszakra nézve. A költségek lefaragása egy adott pont után már befolyásolja az eredményt, és a hosszú távú fejlődés gátja is egyben! Szükség van tehát szemléletváltásra, amely biztosíthatja a vállalatok hatékonyságának ugrásszerű javulását, és ehhez ma már az alkalmazási rendszerek világa hatékony támogatást nyújt.
További érdekességeket is megtudhat az üzleti információtechnológia témaköréből a techline.hu weboldal szakmai támogatásával készült Business IT 2009 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.
