Norbert Frey és nemzetközi kutatócsapata azzal magyarázza a hatást a Journal of Clinical Investigation című szaklapban, hogy ezeknek az egereknek az átlagosnál sokkal több "lassú" izomrostja van. A "gyors" izomrostokat azonnal is be lehet vetni, de hamarabb elfáradnak. Ezek az eredmények segíthetik az emberi szívizomgyengeség kutatását is.

A kitartó izmok gyors növekedése a kalcineurin nevű fehérjére vezethető vissza. Ezt a folyamatot alapesetben a kalszarcin 2 szabályozza. A kardiológusokból álló csapat azért vizsgálta meg ilyen pontosan az izomfehérjét, mert egyrészt a szív- és a vázizomzat többnyire hasonlít egymáshoz, és a hiányzó fehérje a szívre is visszahathat. Másrészt a kutatók állítása szerint a szívbetegek teljesítőképessége "lényegében a vázizomzat állapotától függ".

Kutatásukkal a szakértők a szív- és vázizomzat közötti összefüggésekre akarnak rávilágítani.