2008. október. 07. 17:36
MTI
Utolsó frissítés: 2008. október. 07. 17:50
Tech
„Agyunk megismerése a legnagyobb kihívás”
Az agy megismerése korunk legnagyobb kihívása - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke annak kapcsán, hogy Összefogás az agykutatásért és a betegekért címmel szimpóziumot tartanak szerdán az MTA budapesti székházában.
A tanácskozást az MTA Klinikai Idegtudományi Bizottsága, valamint a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága közösen szervezi.
Mint az agykutató-akadémikus kifejtette, a korábbi évszázadok fejlődését más és más tudományág határozta meg, amelyek jelentős hatással voltak más kutatási területekre is. Így a 21. század a mechanika évszázada volt, a 20. a fizikáé, viszont a jelenlegi egyértelműen a biológiáé, s ezen belül az agykutatásé.
E felismerés jegyében az Egyesült Államok kongresszusa és szenátusa eldöntötte, hogy az 1990-as éveket az agykutatásnak szenteli. E kezdeményezés az egész világra hatást gyakorolt: különböző országokban, így Magyarország is megrendezték az agykutatás évtizedét.
"Fel lehet tenni a kérdést, hogy miért oly fontos az agykutatás? A válasz az, hogy mindmáig igen keveset tudunk az agyról. Az ember feltárta a világ fizikai, biológiai, társadalmi titkainak jelentős részét, a Holdra lépett, s űrszondát küldött a Marsra. A világ megismerésében hatalmas eredményeket ért el, s mindezt az emberi agy segítségével, ám épp a megismerés eszközéről, amelynek ezeket a felfedezéseket köszönhetjük, az emberi agyról, annak működéséről tudunk a legkevesebbet" - magyarázta Vizi E. Szilveszter.
Hozzáfűzte: hogy milyen jelentősége van az emberi agy működésének megismerésének akár a gazdaság életében is, erre bizonyítékul a mostani hitelválság szolgál. "Itt pszichológiailag mi történt? Az emberek, beleértve a döntéshozókat és a gazdasági szakembereket, elvesztették a bizalmukat abban a bankrendszerben, amelyet ők szerveztek. A pszichológia, az idegrendszer működésének a terméke befolyásolt objektív gazdasági tényezőket" - hangsúlyozta az agykutató.
Közlése szerint az összes betegség 35-40 százaléka szoros összefüggésben hozható az idegrendszer működésével. "Pszichénk befolyásolja az immunrendszert, de befolyásolja a vegetatív idegrendszer működését, általa pedig egyebek közt a vérkeringést, az emésztést, a légzést. Rengeteg ilyen megbetegedés van, vagyis az agyműködés megismerése mindennél fontosabb" - összegezte Vizi E. Szilveszter.
A szimpóziumra kitérve az akadémikus kiemelte Amos D. Korczyn izraeli professzor előadását. "A világhírű tudós arról beszél, hogy hol van az agyban a fájdalom. Nagyon érdekes dolog a fájdalom megélésének a kérdése. A fájdalom oka lehet például egy perifériás daganat, de az agyunkban éljük meg" - magyarázta az agykutató.
Vizi tájékoztatása szerint elhangzik egyebek közt előadás az epilepszia sebészetéről, Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója az innovációról beszél, de szó esik majd a betegszervezetek szerepéről a gyógyításban, a rehabilitációban és a betegellátásban.
Mint az agykutató-akadémikus kifejtette, a korábbi évszázadok fejlődését más és más tudományág határozta meg, amelyek jelentős hatással voltak más kutatási területekre is. Így a 21. század a mechanika évszázada volt, a 20. a fizikáé, viszont a jelenlegi egyértelműen a biológiáé, s ezen belül az agykutatásé.
E felismerés jegyében az Egyesült Államok kongresszusa és szenátusa eldöntötte, hogy az 1990-as éveket az agykutatásnak szenteli. E kezdeményezés az egész világra hatást gyakorolt: különböző országokban, így Magyarország is megrendezték az agykutatás évtizedét.
"Fel lehet tenni a kérdést, hogy miért oly fontos az agykutatás? A válasz az, hogy mindmáig igen keveset tudunk az agyról. Az ember feltárta a világ fizikai, biológiai, társadalmi titkainak jelentős részét, a Holdra lépett, s űrszondát küldött a Marsra. A világ megismerésében hatalmas eredményeket ért el, s mindezt az emberi agy segítségével, ám épp a megismerés eszközéről, amelynek ezeket a felfedezéseket köszönhetjük, az emberi agyról, annak működéséről tudunk a legkevesebbet" - magyarázta Vizi E. Szilveszter.
Hozzáfűzte: hogy milyen jelentősége van az emberi agy működésének megismerésének akár a gazdaság életében is, erre bizonyítékul a mostani hitelválság szolgál. "Itt pszichológiailag mi történt? Az emberek, beleértve a döntéshozókat és a gazdasági szakembereket, elvesztették a bizalmukat abban a bankrendszerben, amelyet ők szerveztek. A pszichológia, az idegrendszer működésének a terméke befolyásolt objektív gazdasági tényezőket" - hangsúlyozta az agykutató.
Közlése szerint az összes betegség 35-40 százaléka szoros összefüggésben hozható az idegrendszer működésével. "Pszichénk befolyásolja az immunrendszert, de befolyásolja a vegetatív idegrendszer működését, általa pedig egyebek közt a vérkeringést, az emésztést, a légzést. Rengeteg ilyen megbetegedés van, vagyis az agyműködés megismerése mindennél fontosabb" - összegezte Vizi E. Szilveszter.
A szimpóziumra kitérve az akadémikus kiemelte Amos D. Korczyn izraeli professzor előadását. "A világhírű tudós arról beszél, hogy hol van az agyban a fájdalom. Nagyon érdekes dolog a fájdalom megélésének a kérdése. A fájdalom oka lehet például egy perifériás daganat, de az agyunkban éljük meg" - magyarázta az agykutató.
Vizi tájékoztatása szerint elhangzik egyebek közt előadás az epilepszia sebészetéről, Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója az innovációról beszél, de szó esik majd a betegszervezetek szerepéről a gyógyításban, a rehabilitációban és a betegellátásban.
Shake
hvg.hu
2008. augusztus. 15. 10:20
Hogyan turbózzuk fel agyunkat?
Plázs
Medipress
2008. július. 25. 11:37