Sabján Adrienn kajatortacukrász: „Olyasmit nem vállalok el, amit jobb, ha nem látnak a hűtőbe bekukucskáló gyermekeim”
Jól fizető szakmából piaci szempontból a legrosszabbkor váltott, mégis sikerre vitte vállalkozását. Furcsán indult, de a hermelintorta sem fogott ki rajta. Megküzdött „véres” feladattal is, de nemet mondott a szülést ábrázoló tortára. Elárulja, hogy már nem igazán szereti az édességet, de persze mindent megkóstol, amit készít, és a versenytársak termékeit is elemeznie kell. HVG-portré.
Azért választott új szakmát, mert elege lett a multi munkáltatókból?
Dehogy! Szerettem csapatban dolgozni, sokat tanultam arról, hogyan kell egy vállalkozást igazgatni, marketingelni, kommunikálni. Amikor megnyitottam a cukrászdámat, minden addig megszerzett tudást hasznosítani tudtam. A tortakészítéshez ugyanúgy precizitás és pontosság kell, mint a matekhoz, és attól, hogy megsütök valamit, még nem fogják megvenni. Évekig a nyolcórás munkaidő mellett hódoltam a hobbimnak, ismerősöknek sütöttem a kívánságuk szerint. De amikor a közösségi oldalra kitett zöldborsófőzelék kinézetű tortának akkora volt a sikere, hogy kétszáz megrendelés jött, döntenem kellett.
Profi pénzügyi számításokat, esetleg SWOT-analízist is végzett, mielőtt belevágott a cégalapításba?
A Covid-járvány miatt 2020 márciusában bezártak mindent, én pedig júniusban nyitottam az üzletet. Ha az ember racionálisan gondolkodik, ilyen helyzetben nem vág bele a cégalapításba, pláne ha egyedül kell mindent intéznie, a nulláról kezdve, falakat felhúzni, munkásokat találni. Egy évvel korábban már feladtam egy hirdetést, hogy a Váci út környékén keresek helyiséget. Amikor megláttam a Petneházy utcai napfényes boltot, rögtön beleszerettem. Mivel a szakmám jól fizetett, külföldi tanácsadó cégnek is dolgoztam itthonról, megvolt az összegyűjtött pénzügyi alap. Több hónapra előzetes kalkulációt végeztem, kiszámoltam, mekkora tartalékot kell képeznem. Csakhogy a járvány idején minden leállt, még az ipari áram bevezetéséért is harcolni kellett, mert ha nem sikerül időben nyitni, bedől minden. Nem így történt.
Miért éppen Angyalföldön, és nem valami elit budai térségben vagy a belvárosban keresett helyiséget a különleges tortákhoz?
A Váci úton dolgoztam, tudtam, hogy ott sok nagy irodaház van, majdcsak visszatérnek bele a dolgozók, és a közelben hatalmas lakótelep húzódik. Mostanra állt össze minden a várakozásaim szerint. Öt cukrászom van, három pultosom, biztosítom nekik a munka és a magánélet egyensúlyát, az árakat nem emelem az égig, inkább a nagy cégek százas nagyságrendű megrendeléseiből képezek tartalékot, mint hogy az alapanyagokon spóroljak.
Az egyik követője panaszkodott: átlagemberként nem engedheti meg magának, hogy önöknél rendeljen ünnepi tortát.