Szokásunkhoz híven nem bírtuk ki, hogy már a megjelenés napján (szept. 23.
Szokásunkhoz híven nem bírtuk ki, hogy már a megjelenés napján (szept. 23.) ne tegyük rá kezünket az orosz 1C/Katauri legújabb játékára, a King’s Bounty: The Legend című darabra. A játék orosz nyelven már hónapokkal ezelőtt megjelent, az európai és az USA szaksajtóban pedig hatalmas várakozás előzte meg, mivel egy ősrégi klasszikus, az 1990-ben megjelent King’s Bounty modern feldolgozásáról, (az eredeti, mai szemmel már kicsit gagyi-grafikájú alapmű, ingyenesen letölthető innen) és a legendás Heroes OF Might And Magic sorozat trónkövetelőjéről van szó.
Sokak szerint a King’s Bounty-t (mely a hihetetlenül sikeres Heroes Of Might And Magic játékszéria alapjául is szolgált) nem lehet túlszárnyalni, mivel a régi, „körökre osztott” stratégiák, és kézzel rajzol világ hangulatát mai eszközökkel már lehetetlen reprodukálni.
Később aztán megjelent az angol nyelvű demó és a Gamespot-on át a CNet-ig hirtelen minden újságíró kolléga úgy érezte: van még remény, nem veszett ki a fantázia és a hangulat a PC-s játékokból. A King’s Bounty újrafeldolgozása ugyanis elképesztő: egy régi játék, régi hangulati elemekkel, csodaszép új köntösben.
Mivel sajnos itthon még nem jelent meg a boltokban a játék (érdeklődésemre csak a vállukat vonogatták a játéforgalmazók, mondván „talán október-novemberben) kénytelen voltam elektronikus úton vásárolni – ez nem is gond, legalább egy füst alatt sikerült letesztelni a Gamersgate szolgáltatását is, őket választottam ugyanis az akcióhoz. Igen pozitívan tudok nyilatkozni: a játék kiválasztása és kifizetése után (mindez kb. 2 perc volt, fizethetünk kártyával vagy Paypal-on) csak le kellett töltenem egy apró szoftvert – ez aztán automatikusan letöltötte és telepítette gépemre a játékot, dícséretes sebességgel (a több mint 1GB-os cucc, 20 perc múlva már játszható is volt, 900k/sec-el töltődött le, persze ehhez megfelelő internetkapcsolat is kell). Kényelmesebb mint elmenni az üzletbe, ez tény. Lássuk mit sikerült összehozniuk orosz barátainknak!
Az első ami a játék elindítása után szembetűnő lesz, az a csodálatos, napjaink „minden előre renderelt és számoltatott, és lehetőleg élethű” grafikai irányzatának megcsúfolása – a játék legtöbb eleme ugyanis kézzel rajzolt, olyan igazi kilencvenes évek stílusban – gyönyörű, aprólékos, kicsit színes, kicsit csicsás – de mégis, nagyon impresszív. Természetesen ez inkább a menükre és a felületre vonatkozik, a játék maga már 3D – azonban inkább a rajzfilmes, színes stílus jegyében, bőszen és nem titkoltan lopva a World Of Warcraft képi világát, ami nem gond, hiszen jótól lopni nem szégyen. A King’s Bounty tehát szemet gyönyörködtető darab, ráadásul már a grafikát nézegetve is visszajön a régi, kb. tíz évvel ezelőtti játékok hangulata, ami a mai világban nagy szó.
Kicsit jobban elmerülve a játékban ez az érzés még jobban erőt vesz rajtunk – mintha egy réges-régi, ám valami csoda folytán modern megjelenéssel rendelkező darabbal múlatnánk az időt – a „réges-régi” ebben az értelemben arra vonatkozik, amikor a játékok még tele voltak apró, meglepő vagy éppen megmosolygtató ötletekkel, érződött rajtuk, hogy gondos kezek finomították és csiszolgatták őket mire elkészültek, és persze sokáig tartottak (a mai játékok általában 20-30 óra játékidőt garantálnak, régen az inkább a 100 óra magasságában járt).
A King’s-ben rengeteg apró és igényes részletet figyelhetünk majd meg, nem is beszélve arról, hogy az ellenfelek és tárgyak, minden játék esetében véletlengenerátorral kerülnek a képernyőre- nincs hát két egyforma játék. A stílust tekintve, egy körökre-osztott és valós-idejű stratégia hibridről van szó: a kalandozás, felfedezés, és hősünk (azaz a játékos) fejlesztgetése, öltöztetése valós időben zajlik, RPG-elemekkel bőven megtűzdelve: a harc azonban már kőkemény stratégia, körökre osztva zajlik a hatszögekre osztott csatamezőn, akárcsak a nagy elődökben. (sakk-rajongók előnyben). Az előbb már emlegetett finom részletekhez tartozik, hogy hősünk a nagy csatározások közepette meg is nősülhet, sőt családot is alapíthat, a kalandokat pedig ún. „quest”-ek formájában vehetjük fel mindenféle megbízóktól (ez ismét egy erős lopás a World Of Warcraftból vagy inkább az Olbivion-ból, de nagyon jól sikerült integrálni, szóval nem zavaró).
A játék nem mentes a finom humortól (így eshet meg például, hogy feleségül vehetünk egy zombi-kisasszonyt is, ha kedvünk tartja, aki nagyon csinos, ellenben a szaga igen kellemetlen, sőt a betanító pálya is tartalmaz pár poénos jelenetet) – a finom irónia a továbbiakban is jellemző mind a sztorira, de főleg a mellék-küldetésekre. Küldetésekből pedig rengeteg van, a játékkal hetekig el lehet szórakozni – ha pedig meguntuk, indíthatunk új karaktert (harcos/paladin/varázsló közül választhatunk ez elején) – köszönhetően a karakterfejlődének és az eltérő tulajdonságoknak, no meg a véletlengenerátornak, minden karakterünkkel más-más élményben lesz részünk.
A játék legnagyobb előnye azonban kétségtelenül a már fentebb is emlegetett nagybetűs Hangulat – a 90-es évek klasszikusait idéző, hajnalig tartó „csak még egy csata lefekvés előtt” érzés az, ami kiemelkedővé teszi a King’s Bounty-t, főleg napjaink depressziós, véres, fantáziátlan és többnyire rövid játékai közül. Ráadásul egy közepes gépen is elfut, nem kell hozzá erőmű.
A játék magyar nyelven fog megjelenni (…majd …valamikor) szóval érdemes kivárni, ha azonban valaki türelmetlen, akkor a Gamersgate-es megoldás is működik (40euró, nagyjából tízezer forint, valószínűleg ennyi lenne boltban is), a demót (680MB) azonban mindenképpen érdemes letölteni és kipróbálni garantáltan bele fog szeretni, aki szereti a fantasy-t és a stratégiát.