Futurisztikus találmányok: mi lett a sorsuk?
A különböző portálokon naponta jelennek meg izgalmas, érdekes hírek a legújabb technológiai fejlesztésekről és felfedezésekről. Az életünket megkönnyítő új találmányok mellett általában egy dátum is található, hogy mikor kerülnek kereskedelmi forgalomba. Ennek kapcsán körülnéztünk a hvg.hu Tudomány rovatának archívumában, s utánajártunk néhány olyan fejlesztés utóéletének, amelyről azt ígérték, hogy néhány éven belül már hétköznapi használatba kerül.
A hvg.hu kiküldött tudósítója 2005 nyarán tett látogatást az IBM kaliforniai kutatólaborjában, a San José mellett található Almadenben. Itt többek között egy olyan új technológiát mutattak be, amely minden eddiginél gyorsabb adatbevitelt tesz lehetővé billentyűzet nélkül. A SHARK (Shorthand-Aided Rapid Keyboarding) névre keresztelt digitális gyorsíró módszer hasonló az egyes felsőkategóriás mobiltelefonoknál alkalmazott technikához, amikor az érintőpálcikával egy-egy betű stilizált változatát elég leírni, hogy a szöveg beíródjon, s nem kell hosszasan nyomogatni a megfelelő billentyűket. A SHARK esetében az érintőképernyőn megjelenő billentyűzet betűin végighúzva a pálcát, a program intelligensen felismeri, hogy az adott mintázat alapján a legnagyobb valószínűséggel melyik szót akarja a felhasználó beírni.
Ezzel a módszerrel – az IBM kutatóinak tesztjei alapján - percenként hatvan-hetven szót lehet leírni, ami lassabb ugyan, mint a billentyűzet, ám jóval gyorsabb és hatékonyabb, mint betűnként bevinni a szöveget a jelenlegi mobiltelefonokon.
Idén nyáron beszámoltunk egy tesztsorozatról, amelyben a fenti módszert különböző, kereskedelmi forgalomban kapható mobilkészülékeken próbálták ki. A teszt során egy 46 szavas bekezdést gépeltek le négy különböző beviteli módszerrel: a hagyományos írógép mellett a Palm Treo készülék billentyűzetét, illetve az iPhone érintőképernyőjét vonták be a kísérletbe.
Ahogyan az a teszteredményekből is látható, a szöveget 22,7 másodperc alatt lehet legépelni billentyűzettel. Az iPhone érintőképernyőjével mindehhez 65,8 másodperc kell, a Palm Treo szélesebb billentyűzetével ennél is kicsivel több, 87,4 másodperc szükségeltetik. Az újszerű Writing Paddel a szöveg bevitele két percnél is több ideig tartott.
Szintén idén jelent meg a Swype nevű alkalmazás, amely a SHARK technológiáját alkalmazva immár bárki számára elérhetővé vált.
Az emberi test sebgyógyító képességét utánozza |
A kutatást vezető Dr. Ian Bond szerint a repülők csak az elméleti jéghegy csúcsát jelentik. Elmondása szerint olyan rendszereket is fejlesztenek, amelyekben a gyógyító ágens nem elkülönített üvegszálakban van, hanem egyfajta csatornában járja be a testet, hasonlóan az élőlények keringetőrendszeréhez. Az ilyen rendszerekben a gyógyító anyagok tetszőlegesen újratölthetőek és kicserélhetőek, így egy testet életciklusa során többször is meg lehet javítani. Az elméletet továbbgondolva akár az épületeket is el lehetne ilyenekkel látni, amelyekben nemcsak a hőmérsékletet lehetne kontrollálni, hanem akár az energiaforrásokat is természetesebben lehetne elosztani. A kutatók szerint a technológia a piacon körülbelül négy év múlva jelenhet meg.
Három éve augusztus 20-án jelent meg a hvg.hu cikke a mindezidáig talán legfuturisztikusabb fegyverről, a DD(X) rombolóról. A kompozitanyagokból épülő hadihajónak akkor fejeződött be az egyik tesztje, amely során a fedélzeti építmények tartósságát vizsgálták. Több milliárd dolláros fejlesztési program három hajóosztály kifejlesztését tartalmazta. Az egyik az eredeti DD(X) jelű romboló, a másik, egy a rombolóhoz nagyon hasonló filozófiával és megjelenéssel épülő cirkáló, a CG(X), s ezek mellett szó esett egy elsősorban partközeli műveletekre alkalmas kisebb, LCS kódnevű hajó kifejlesztéséről is. A gyártással megbízott két cég a Lockheed Martin és a General Dynamics Bath Iron Works is két-két LCS megépítését ígérte 2007-2009-re.
A DD(X) romboló látványterve 2005-ből |
A hasonló technológiával épült Independence LCS2 az alabamai Mobile-ban lévő gyáregység kikötőjében |
Idén karácsonykor már játszhatunk a gondolatvezérelt játékokkal |
A szakember nem a levegőbe beszélt, ugyanis a Tech Herald technológiával foglalkozó weboldal értesülései szerint a karácsonyi szezonban már bárki megvásárolhatja a mozgásérzékelő giroszkóppal szerelt, drót nélküli eszközt, amely 30 különböző videojátékokban használható mozdulatot, arckifejezést és érzetet képes továbbítani. Az EPOC nevű sisak előreláthatóan 299 dollárba kerül majd.
Kicsit zajos, kicsit homályos, de háromdimenziós © PC World |
Bár a szabadalmi kérelmet már 2004-ben beadták, a SeeLinderről a mai napig nem lehet bővebb információt találni, az összes, a fejlesztéssel kapcsolatos híradás 2004-2005-ből származik. Feltehetőleg a fejlesztést leállították, esetleg már a mobiltelefonokban történő
alkalmazás lehetőségeit kutatják.
A coloradoi Jetpack International 2008 várhatóan első feléig dobja piacra azt a hátra szerelhető, repülőgép-üzemanyaggal működő szerkezetet (jetpack), amellyel a levegőben kerülhetjük ki a reggeli és délutáni csúcsforgalmat – írta a hvg.hu 2007 decemberében. A testre szerelhető repülő szerkezet - amelynek ősét a Bell Labs építette meg 1953-ban – akkor még csak a korabeli üzemanyagokkal volt képes működni, s 50 kilónál nagyobb súlyt nem tudott a levegőbe emelni, az annál kisebbet is csak körülbelül egy percig tudták megtartani.
Bár az előrejelzés 2008 első félévére vonatkozott, csak idén júliusban a wisconsini Oshkoshban rendezett AirVenture-ön mutattak be egy működőképes jetpacket, amely egy tank gázolajjal (19 liter) egy átlagos testalkatú pilótát fél óra alatt képes elrepíteni akár 48 kilométerre.
A zongora nagyságú eszköz 100 000 dollárba, vagyis mintegy 15 millió forintba kerül. A bemutató repülést az eszközt kifejlesztő feltaláló, Glenn Martin 16 éves fia, Harrison végezte el. Közel egy méteres magasságba emelkedett fel, ahol 45 másodpercen át lebegett.
Bár egy felső kategóriás autó árába kerül, a jetpack valószínűleg még egy darabig nem lesz gyakori látvány, a Martin-féle változatnak ugyanis még nincsenek meg a szükséges engedélyei az amerikai repülési felügyelettől (FAA), s lakott terület felett amúgy sem lehetne üzemeltetni. Ez esetben tehát felemás az eredmény, mert bár a szerkezet létezik, s a megfelelő anyagi háttér esetén akár a miénk is lehet, egyelőre még nem tekinthetjük ezt tömeggyártásra érett technológiának.