Bruce Sterling az egyik zászlóvivő © AP

A Planetdamage.com címen működő, saját meghatározása szerint „cyberpunkkal, edge-technológiával, digitális kultúrával, industrial zenével és irodalommal” foglalkozó blog két részes bejegyzésének első felében a cyberpunk műfajának megszületését és életútját mutatja be.

A bejegyzés a cyberpunk szubkultúra egyik legtöbbet körberajongott jelenetével indul a Johnny Mnemonic című filmből. Utána sorban következnek a cyberpunk világának legfontosabb mérföldkövei, kezdve Bruce Bethkével, a kifejezés megalkotójával.

A nyolcvanas évek elejének korképe után a blogger az amerikai írók egy csoportját említi, akik kritikát fogalmaztak meg a kortárs sci-fi irodalommal szemben, élükön a műfaj egyik legfontosabb antológiáját szerkesztő Bruce Sterlinggel.

Utána következik a stílusalapító regényt, a cyberpunk eszenciáját jelentő Neurománc-ot papírra vető William Gibson, aki 1984-ben olyan művet alkotott, amelynek a jövőbe vetített korképe több helyütt már-már ijesztően emlékeztet napjaink valóságára. A Planetdamage.com-on bővebben olvashatunk a Neurománc történetéről, ihletőiről és következményeiről egyaránt.

A név nem, a legfontosabb regény William Gibsontól származik © AP

Az irodalmon kívül betekintést nyerünk a filmvilág cyberpunkkal kapcsolatos alkotásaiba is. A műfajt árnyaló egyik világszerte ismert alkotás az Arnold Schwarezengger főszereplésével leforgatott Terminátor, ahol az emberek harcolnak kiborgok és mesterséges intelligenciák ellen.

A blogbejegyzés több egyszerű kultúrtörténeti felsorolásnál, olyan eszmei tényezőket is számba vesz, mint például a szabadságjogok védelme, amely a cyberpunk folyamatos kontroll alatt álló világában – s az ez alól kibújni igyekvő hackerek küzdelmeinek köszönhetően – kulcsfontosságú kérdés.

A felsorolás egészen 1996-ig folytatódik, a lényegesebb mérföldkövek említésével, kisebb kitérővel a kortárs gépezeteket XIX. századi rézzel és fogaskerekekkel borított változatban bemutató steampunk, valamint a digitális eszközökkel dúsított valóság (augmented reality) irányába. Az írás kiváló iránytű bárkinek, aki a Mátrix című film láttán többet szeretett volna megtudni a krómmal és optikai kábelekkel borított sötét jövőkép eredetéről, irodalmi és kulturális gyökereiről. Izgatottan várjuk a második részt.

A teljes cikket erre a linkre kattintva olvashatja. Figyelem! Szókimondó szövegek!