2008. június. 11. 12:20 Bari Máriusz Utolsó frissítés: 2008. június. 11. 12:26 Tech

Hamarosan érezhetünk is a virtuális valóságban

A tapintás és a számítástechnika összekapcsolódása nem feltétlenül az iPhone-hoz hasonló érintőfelületekben merül ki: a koreai Sungkyunkwan és a Nevadai Egyetem kutatói ugyanis összetekerhető tapintófelületet mutattak be, amely számos futurisztikus felhasználási lehetőséget nyit meg.


A dél-koreai Ig Mo Koo fejlesztő és kollégái szerint az újszerű tapintófelület puha és az emberi test bármely része körül összetekerhető, nemcsak a tenyéren, a karon vagy az ujjakon. A felület úgy juttat információkat, taktilis visszajelzéseket a bőrfelülethez, hogy a beleépített elektródák feszültséget indukálnak, ennek köszönhetően pedig a vékony filmrétegek nyomást okoznak a készüléket hordó személy bőrén.

A készülék alapanyagát adó elektroaktív polimer képes nagymértékű elasztikus feszültséget elviselni, így nagyobb alakváltozást követően is vissza tudja nyerni eredeti formáját. A stimulációs mechanizmushoz nem szükséges bonyolult elektronikai megoldás, emellett előnye az is, hogy energiahatékony, költséghatékony s előállítani is könnyű.

A puha felület számos területen használható fel: használható ruhaként, virtuálisvalóság-billentyűzetként, a vakok is alkalmazhatják Braille-felületként, de érzőkesztyűként, illetve finommozgásokat igénylő tele-sebészkesztyűként is használható, mondják a fejlesztők - egy összetettebb virtuális valóságba ugyanis e fejlesztés révén a tapintás és az érintés érzéke is bevonható.





hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.