A C|Net értesülései szerint az IBM és a University of Southern California által rendezett eseményen a kék óriás öt kutatója tartott előadást az emberiség mindennapjait alapjaiban átrendező változásokról. A szimpóziumot Bill Pulleyblank, a Blue Gene szuperszámítógépek fejlesztését végző csapat vezére nyitotta meg, elmondva, hogy egy mai középkategóriás kisautó komolyabb számítókapacitást képvisel, mint az 1970-ben fellőtt Apollo 13, amely kis híján balsorsra jutott.

A szakember szerint a Blue Gene számítógépek - amelyekből négyet a világ tíz legerősebb szuperkomputere között tartanak számon – teljesítménye 2050-re nem óriási szerverparkokban, hanem hordozható, mobiltelefon méretű eszközökben lesz megtalálható.

Az IBM környezetbarát technológiáit fejlesztő részlegét vezető Sharon Nunes szerint mire elérünk a XXI. század feléhez, már a bolygó teljes lakossága hozzáfér majd a tiszta vízhez és a zöld energiához.

„Tanulnunk kell a természettől és ki kell aknáznunk a több mint négymilliárd év alatt kialakult módszereket” – nyilatkozta a C|Netnek Nunes. A kutató szerint a biológia segíthet megoldani olyan kritikus problémákat, amelyek jelenleg gondokat okoznak a bolygónak és lakosságánák. Nunes rámutatott, hogy a fotoszintézis tanulmányozásával hatékonyabb napelem-cellák készülhetnek, az algák kutatásával pedig környezetbarát és gazdaságosan előállítható üzemanyagok jöhetnek létre.

Nano-kalligráfia: logó xenon-atomokból © IBM

A szimpóziumon részt vett az a Don Eigler, aki 1989-ben xenon-atomokból kirakta az IBM feliratot. A tudós víziója szerint 2050-re a nanotechnológia és a különböző beültetések jelentősen meghosszabbíthatják az emberek életét.

„A különböző kutatóintézetekben ma főként azt vizsgálják, hogyan hozhatóak létre olyan nanoméretű szerkezetek, amelyek segítségével a regeneratív orvoslás elterjedhet” – magyarázta Eigler, aki szerint ez a terület az előttünk álló 10-15 évben felvirágozhat, s olyan találmányok válhatnak mindennapossá, mint például az emberi testbe beültetett gyógyszertár, amely belső szenzorok mérései alapján adagolja a különféle gyógyszereket.

A szakember ennél absztraktabb vizekre is evezett, véleménye szerint ugyanis eddigre lehetővé válik majd, hogy egy ember egyszerre akár két problémán is tudjon gondolkodni. Ezt megfelelő tréninggel vagy beültetett eszközökkel lehetne elérni.

„Az emberi test efféle módosítása felvet néhány alapvető kérdést, de úgy vélem, erre előbb, vagy utóbb sor fog kerülni” – fejtette ki Eigler, a pacemakerekre, a hallókészülékekre, vagy akár a Bluetooth-os fejhallgatókra is célozva. „Személyes felelősségünk, hogy bölcsen használjuk a technológiát. A kihívással akkor szembesülünk, amikor társadalmi szinten el kell dönteni, hogy mely technológiákat használjuk fel, és melyektől szabadulunk meg a saját érdekünkben.”

Az IBM kutatója szerint 2050-re olyan hordozható számítógépek, laptopok vesznek majd körül bennünket, amelyeknek számítási kapacitása százezerszer több egy mai csúcsgépnél.

„Mire fogunk vajon használni egy ilyen eszközt?” – tette fel a kérdést Eigler a közönségnek. „Új módokat fogunk majd találni a számítógép felhasználására, ezeket azonban ma még nem ismerjük.”

Royyuru a személyre szabott orvoslásban hisz © IBM

A hvg.hu-nak korábban a személyre szabott orvoslásról nyilatkozó  Ajay Royyuru, a Thomas J. Watson Kutatóintézet bioinformatikai és rendszerbiológiai kutatója szerint 2050-re már mindenki ismerheti majd saját, komplett génállományát.

„Eddigre már mindent tudni fogunk, amit csak a genomunkból ki lehet olvasni, de az egyes betegségek alapvető tulajdonságait kutatnunk kell még” – fejtette ki a kutató a szimpóziumon. Royyuru szerint a század derekán élő emberek a genetikai adatok alapján fontos döntéseket hozhatnak saját egészségüket illetően, akár étkezésüket, akár életmódjukat illetően.

„Tudni fogjuk, hogyan kerülhetjük el a minket fenyegető veszélyeket” – magyarázta Royyuru. „Ma még nem tudjuk, hogy a gépezet hogyan működik, a genom ugyanis csak az alkatrészek listáját jelenti. El kell jutnunk arra a pontra, amikor már tökéletesen értjük a génjeink működését. Ennek eredményeként létrejöhet egy olyan személyre szabott modell, amely előrejelzi testünk várható viselkedését a génjeink ismeretében.”

Jeff Jonas, az Entity Analytic Solutions Software Group vezető kutatója szerint 2050-ben egy 14 éves gyerek akár dollármilliárdokat is kereshet majd úgy, hogy nem mozdul ki a szobájából. Összehasonlításképpen: a Facebook nevű közösségi oldalt alapító Mark Zuckerberg három év leforgása alatt vált milliárdossá. Jonas szerint ennek kulcsa a kollektív tudásban rejlik, amely „mindenki számára elérhető lesz a hálózatnak köszönhetően”.

A szakember szerint a kollektív tudás óriási adathalmazt jelent, amely a megfelelő kapcsolódási pontok és szenzorok alkalmazásával szabadon bányászhatóvá válik majd. Jonas úgy látja, 2050-re ez az információs háttér a megfelelő digitális technológiával kombinálva szinte minden helyzetre választ adhat majd a kor emberének.

A kutató példája szerint a kollektív intelligencia a következőképpen működhet: adott egy információ-halmaz az egyén hollétéről, irányáról, sebességéről (ez már ma is jelen van a műholdas navigációnak köszönhetően). Ezt az időjárási adatokkal és a költöző madarak mozgásmintáival kombinálva a jövőben akár az is előfordulhat, hogy személyes digitális asszisztensünk arra fog figyelmeztetni, lépjünk kettőt jobbra vagy balra, ha nem akarjuk, hogy egy adag madárürülék telibe találjon bennünket.