Életet találtak a hidrogénbomba robbanása helyén
Fél évszázaddal minden idők legnagyobb nukleáris robbantása után újra pezseg az élet a kísérlet helyszínén, a Bikini-korallzátonyon.
Hét kilométer átmérőjű volt a tűzgolyó © AP |
Ötvenöt ével később a Marshall-szigeteki hatóságok felkérésére nemzetközi kutatóbúvár csoport indult a területre. "Nem tudtam, mire számítsak, valami holdbéli tájra talán, de egészen mást találtunk" - mondta Zoe Richards, az ausztráliai James Cook Egyetem tengerbiológusa.
A Bravo kráterben rengeteg hal él és fa nagyságú korallok nőttek benne. Van, amelyik 8 méter magas és 30 centiméter vastag a törzse. "Lenyűgöző volt, soha nem láttunk még ilyet" - mondta Richards. Az amerikai kísérletek előtt végzett korallfelméréshez képest 42 faj hiányzik, de "a kiterjedt telep a korallok rugalmasságát, alkalmazkodóképességét bizonyítja."
Az élőlények a közeli Rongelap korallzátonyról érkezhettek, ahol nem kísérleteztek atommal. Az atoll "háborítatlan állapotban van, bár tragikus okból; a radioaktív hamu miatt lakhatatlan, de a felszín alatt egészséges és a korall az áramlatok segítségével újra meghódította a robbantás helyszínét."
A Marshall-szigetek vezetése arra is kíváncsi volt, hogy kiterjeszthetik-e a búvárturizmust a területre, ahol számos roncs pihen a mélyben, például az amerikai Saratoga anyahajó és a japán Nagato, amelynek fedélzetéről Jamato admirális a Pearl Harbor elleni támadást irányította. "A légköri gamma-sugárzás olyan alacsony, mint a háttérsugárzás egy átlagos ausztrál városban. Viszont amikor a Geiger mérőt letettem egy kókuszdió mellé, amely a táplálékkal együtt a radioaktív anyagot is magába szívja a földből, akkor a mutató kiakadt. A Bikini atoll tehát látogatható, de lakni nem lehet rajta" - mondta az ausztrál szakértő.