A technológiai áttörés mögött a Duke University neurológus csapata állt. Dr. Miguel A. L. Nicolelis, a csapat vezetője szerint kutatásaik eredményeképpen egy nap a paralízisben szenvedők képesek lesznek elektronikus eszközöket csak a gondolataikkal működtetni; az elektronikus műlábhoz kötött szenzor érzékelné a páciens mozgással kapcsolatos gondolatait és azok szerint mozgatná meg a lábat - mindez meglepő lelkesedést váltott ki a tudományos életben. Korábban az egyetem ugyanezen kutatócsoportja bizonyította, hogy a majmok csak gondolataikkal képes robotkarokat mozgatni, illetve tárgyakat felmarkolni velük.

A megfelelő agyi aktivitás eléréséhez a kutatók két hónapon át trenírozták a majmot. Úgy tanították mókuskeréken járni, hogy közben az agyába ültetett elektródákkal rögzítették, hogy sétája közben milyen idegsejtek mutatnak aktivitást, majd ezen adatokat kombinálták a sétáról készített videófelvételekkel. Ebből egyfelől egy olyan "idegi térképet" sikerült felépíteni, amelyből kiderül, hogy pontosan milyen neuronok tartoznak a láb egyes részeinek mozgatásához, másfelől ennek révén a számítógép 90 százalékos pontossággal, 3-4 másodpercre előre "jósolta meg" a majom mozgását.

Ezek után Idoya mozgási és agyi mintáit nagysebességű internetes kapcsolaton egy Kiotóban elhelyezett robotba lőtték át. A majom egy monitoron figyelhette a japán robot lábait, amelyet puszta koncentrálással képes volt akkor is mozgatni, amikor a kísérletben résztvevő fejlesztők kikapcsolták a lába alatt a mókuskereket.