Amit az online piramisjátékokról tudni kell
A piramisjátékok új ruhát öltöttek, és az interneten minden eddiginél nagyobbra duzzadtak. A profit reményében mindenki számára kedvező üzletnek álcázzák magukat.
Pénzt kereshet a szörföléssel
Ez az a mondat, ami jó eséllyel jelzi, hogy nem fogunk pénzt keresni sem szörföléssel, sem mással, de rossz esetben akár még bukhatunk is az üzleten - írja a Techline. A piramisjátékokra kezdettől fogva jellemző, hogy valamilyen álcatevékenységgel próbálják palástolni igazi arcukat. Az interneten ehhez remek a táptalaj, hiszen a felhasználónak nincsen módja személyes tapasztalatot szerezni a vállalkozásról (bár sokaknak ez sem segített), és mivel a cég jó eséllyel Panamában vagy valamelyik másik banánköztársaságban van bejegyezve, a hatóságok sem tudják őket ellenőrizni, és persze bármikor, következmények nélkül bezárhatják a boltot.
A piramisjátékok legújabb generációja persze nemcsak ezért kedveli az internetet, hanem azért is, mert az álcát is az internet és annak egyik nagy biznisze, a látogatás-alapú hirdetés adja. Egyszerű az elv: építeni kell egy hatalmas hálózatot, amelynek a tagjai meghatározott honlapokat néznek meg, és a felhasználók pénzt kapnak, cserébe a kattintásaikért. A kifizetéseket azok a cégek finanszírozzák, akik klikkelést vásárolnak a hálózattól, hogy a honlapjukon több legyen a látogató, és ennek megfelelően a hirdetési bevétel.
A felhasználó oldaláról egyszerű a megvalósítás, csak egy viewbart vagy böngészősávot kell telepítenie, vagy egy külön ablakot kell nyitnia, amelyen általában 20 másodpercenként váltakoznak a honlapok. Van, ahol nem is kell nézni a lapokat, maguktól mennek, ez az úgynevezett autosurf, van ahol viszont ellenőrzik a felhasználó aktivitását, ez a manual surf. A megrendelői oldalról még kézenfekvőbb a szisztéma. Aki azt szeretné, hogy minél többen lássák a termékét, az manual surfös klikket vásárol (ami értelemszerűen drágább, hiszen ezért tényleg komolyabb ellenszolgáltatást vár el a szörfölő), aki csak a hirdetőit akarja átverni, de azokat viszont nagyon, autosurf klikket vesz. A látogatottság növekedésének másik előnye, hogy a keresőkben a találati listán gyakran feljebb sorolják a jobban látogatott szájtokat, azaz elvileg több felhasználót vonz majd az oldal.
Szervezzen be néhány embert!
"Ha tíz embert szervez be, akkor tíz perc szörfölésért ötször annyi pénzt kap."
Ez a mondat szinte száz százalékos pontossággal jelzi, hogy előbb vagy utóbb, de át leszünk verve. Az előbb vázolt pénzügyi rendszerrel ugyanis egy baj van csupán, mégpedig az, hogy nem működik. A megvizsgált hasonló tevékenységű cégekről általában kiderült, hogy a klikkelést rendelő honlapok csupán a profit kis részét adják át, a rendszert valójában az új belépők tartják egyensúlyban. Belépési díj ugyanis mindig van. Az összeg aszerint változhat, hogyan van „finomhangolva” a rendszer, és mennyire pofátlan. Az egyik lebukott cég, szándékát alig leplezve, a megszokott napi 10-20 perc netezésért a befizetett összegekre napi 10 százalékos (!) kamatot ígért, és mindenki annyi pénzzel léphetett be, amennyivel akart. Kezdetben az egy-két dollárokra nem volt nehéz kifizetni a 10 centeket, azonban a felbátorodott befektetőktől hamar felfújódott a cég, és egy idő után az új tagok már nem tudták finanszírozni a horribilis hozamokat. Ezt a folyamatot gyorsítja, hogy a beszervezésért több hozam jár a beszervezőnek, azaz ahogy nő a piramis, úgy hoz egyre kevesebb profitot egy új tag az egész rendszer szempontjából.
Az ügyesebbek ezért nem is dolgoznak nagy összegekkel, inkább azt próbálják elérni, hogy a belépők ne akarják kivonni a pénzüket, hiszen így sokáig lebegtethető a bárka. Erre találták ki a szinteket. A szinteket kreditért - azaz ki nem fizetett szörfölésért - lehet megvenni, és adott internetezési időre nagyobb hozamot biztosítanak. Ha elég ügyesen alakítják ki a rendszert, a szintek segítségével akár több évig is talpon maradhatnak az ilyen cégek.
A cikk folytatását az alábbi linken olvashatja.
Tovább>>