Óriási űr az űrben
Amerikai rádiócsillagászok gigantikus méretű hideg, sötét, üres lyukat fedeztek fel a kozmoszban: nincsenek benne galaxisok, még gázok sem, csupán – a feltételezések szerint – némi „sötét energia”.
© NASA |
Azt, hogy vannak lyukak a kozmoszban, eddig is lehetett tudni. Az univerzumot a kozmológusok gyakran hasonlítják az ementáli sajthoz: a rétegek, illetve szálak mentén sűrűsödő anyaghalmazok között lyukak helyezkednek el: olyan üres térbuborékok, amelyekben nincsenek galaxisok vagy csillagok, sem csillagközi por vagy gázfelhők; amelyekben tulajdonképpen semmi sincs. Mindebben – ezt is tudták már eddig is – a gravitáció a ludas: a kozmosz létrejöttekor a tér egyes részein valamivel nagyobb volt az anyag sűrűsége az átlagosnál, s az univerzum tágulásával a gravitáció egyre több anyagot vonzott e területekre, a köztük levő teret, a lyukakat szinte teljesen üresen hagyva.
Ám az űrben most felfedezett űr „nemcsak a legnagyobb valaha felfedezett lyuk a világegyetemben, de nagyságrendekkel nagyobb annál is, mint amekkorának létezését eddig egyáltalán lehetségesnek tartottuk” – ismerte el a hírügynökségeknek a kutatást vezető Rudnick, hozzátéve, hogy a felfedezés annyira meglepő, hogy eddig még nevet sem tudtak adni neki.
A hideg folt megmagyarázhatatlan jelenségnek tűnt azon a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás-térképen, amelyet a NASA WMAP nevű műholdjának mérési adatai alapján készítettek. A milliárd fényévnyi nagyságú lyuk egyes részei között a hőmérsékleti eltérések alatta maradnak az egymilliomod Cesius foknak.
© AP |
Vajon miért okoz az anyag hiánya alacsonyabb hőmérsékletet a korai háttérsugárzásban? A válasz a kevesebb mint egy évtizede felfedezett úgynevezett „sötét energia” lehet, amelynek a fizikai természete egyelőre nem ismert, de a tudósok azt feltételezik, hogy a legbőségesebben jelenvaló energia az univerzumban. Annyit mindenestre lehet tudni róla, hogy a gravitáció ellen hat, és az univerzum tágulását okozza.
A sötét energia jelenlétét feltételezik a most felfedezett lyukban is, amely olyan nagy, hogy ha az eddig közvetett bizonyítékokkal alátámasztott felfedezést független módszerekkel is megerősítik, valószínűleg újra kell írni majd a kozmológia-tankönyveket; a ma használt modellek ugyanis azzal számolnak, hogy az ősrobbanás óta hozzávetőleg 14 milliárd év telt el – ám ennyi idő a számítások szerint nem lett volna elég arra, hogy az anyagot máshova sűrűsítő gravitáció ilyen méretű üres teret hagyjon benne. Vagyis új érv erősítheti azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az univerzum nagyobb, illetve öregebb az eddig feltételezettnél.
Gerlóczy Ferenc