A tudósítás szerint egy gázfelhő volt a tudósok segítségére, amely a fekete lyuk körül forgott. A gázkorong a 60 millió fényévnyire lévő, úgynevezett spirálgalaxisban, az NGC 1365-ben található, és átmérője egy milliárd kilométer. Ez a Föld-Nap távolság hétszeresének felel meg.

A csillagászoknak egy szerencsés véletlen segített, amikor a gázfelhő éppen a fekete lyuk elé sodródott és lefedte annak sugárzását. "Évek óta fáradozunk, hogy meghatározzuk ezeknek a struktúráknak a méreteit" - írta Guido Risalti a Cambridge-i Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa az Astrophysical Journal című szaklapban. A kutatók megfigyelései azt is kimutatták, hogy a gázfelhő egy század fényévnyire van a fekete lyuktól, sokkal közelebb, mint azt korábban feltételezték.

A fekete lyukak és a sötét energia kutatására egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tudósok. Német kutatók nemrégiben röntgenteleszkópot fejlesztenek ki a sötét energia és anyag kutatására. Az eRosita nevű teleszkópot négy év múlva, Bajkonurból egy orosz műhold fedélzetén bocsátják föl, hogy hatszáz kilométer magason Föld körüli pályára állítsák.

A szakemberek jelenlegi álláspontja szerint az univerzum mintegy 73 százalékát teszi ki az úgynevezett sötét energia, és mintegy huszonhárom százalékát az úgynevezett sötét anyag, vagyis jelenleg csak a kozmosz mintegy négy százaléka látható számunkra. A sötét anyagot és energiát nem láthatjuk, nem érzékeljük, ennek ellenére olyan erővel rendelkezik, hogy folyamatosan tágulásra kényszeríti az univerzumot - írta a Die Welt című német lap online változata.