2007. augusztus. 21. 10:38 MTI/hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. augusztus. 21. 10:54 Tech

Életveszélyben az Endeavour legénysége?

Tomboló viharban, sérült hővédő pajzzsal és behasadt üveggel száll le kedden, magyar idő szerint este fél hétkor a Kennedy Űrközpontban az Endeavour amerikai űrsikló. A NASA illetékesei idegesek, de állítják: az űrsikló csempéjén keletkezett rés nem akkora, hogy az leszálláskor veszélyeztetné az Endeavour épségét.

Menekülnek a turisták
A Dean hurrikán tegnap csapott le Jamaicára. Ma a turistákkal zsúfolt Kajmán-szigeteken tombol, és napokon belül a Mexikói-öbölben, ahonnan már megkezdék az olajmunkások kimenekítését. A hurrikán miatt eddig már legalább 14 ezer turista vesztegel a térség különböző repterein, mert nem indulnak a járatok. A vihar egyébként eddig nyolc halálos áldozatot követelt Haitin, Dominikán és Martinique szigetén.
A Karib-tenger térségében tomboló Dean hurrikán miatt egy nappal korábban, magyar idő szerint este fél hétkor száll le a Kennedy Űrközpontban az Endeavour amerikai űrsikló, hét asztronautával a fedélzetén. A hurrikán veszélyt jelent az űrhajót fogadó houstoni irányítóközpontra, így a legrosszabb esetben a floridai Cape Canaveralról vezénylik majd le a leszállást. A NASA 26 éves űrhajózásának történetében először kell készenlétben tartania egy másik irányítóközpontot.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) feszült figyelemmel követi az űrkomp hazatérését, mert az Endeavour hővédő pajzsán megsérült egy csempe. A 8,75 centiméterszer 5 centiméteres repedés akkor keletkezett, amikor a kilövést követő 58. másodpercben a külső üzemanyagtartályról egy 100 gramm súlyú szigetelőhab-darab levált, majd nekivágódott a csempének.

Sérülten tér vissza

Az Endeavour vasárnap vált le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), ahol a megsérült csempe javítását - tüzetes vizsgálatok és számítások alapján - végül nem tartották szükségesnek. A szakemberek szerint ugyanis az azon keletkezett rés nem akkora, hogy az veszélyeztetné az űreszköz épségét, amikor az leszálláskor belép a Föld sűrű légkörébe, és külső burka felhevül. A több napos eljárás során minden szóba jöhető eshetőséget számba vettek, és azokat laboratóriumi körülmények között imitáltak is.

A szakértők azzal érveltek, hogy a sérülés alatt az alumínium vázszerkezet egy vastagabb darabja van, mely elvezeti a hőt, és nem alakul ki egy helyi forró pont, nem beszélve arról, hogy ott nem is futnak elektromos vagy egyéb vezetékek. A NASA szerint az alumínium szerkezeti elemek a hővédő csempe sérülése ellenére sem melegszenek fel a maximálisan engedélyezett 170-180 Celsius-fokos hőmérséklet fölé.

A csempe esetleges kijavítása sem lett volna veszélytelen. Ebben az esetben ugyanis a szerelésre kijelölt űrhajósnak az Endeavour 15 méter hosszú robotkarjának a végére rögzítve magát meg kellett volna közelítenie a kárfelületet, úgy hogy eközben ne érintse meg az űrrepülőgép külső burkát.

Az űrállomást szerelték

Az Endeavour augusztus 9-én indult küldetésére. Az űrsikló hétfős legénysége - az amerikai Scott Kelly parancsnok, Charlie Hobaugh pilóta, Tracy Caldwell, Rick Mastracchio és Alvin Drew űrhajósok, Dave Williams kanadai orvos és űrhajós, valamint az amerikai Barbara Morgan, az első „oktató-űrhajós” – a nemzetközi űrállomás szerelési munkáit végezte. A küldetés alatt három űrsétát terveztek.

A legénység egyik tagja
© AP
Az 55 éves Barbara Morgan idahói általános iskolai tanárnő nem újonc a NASA-nál, 1985-ben a Tanár az űrben program keretében együtt vett részt a felkészítésen Christa McAuliffe tanárnővel, aki a Challenger 1986 januári szerencsétlenségében vesztette életét. A NASA a szerencsétlenség után úgy döntött, civilek nem repülhetnek az űrsiklókon, ezért Barbara Morgan kiképzett űrhajós lett, s így csatlakozott a legénységhez.

Az Endeavour közel ötéves szünet után most repül először. Utoljára 2002-ben, a Columbia 2003. február 1-jei szerencsétlensége előtt járt a világűrben. Azóta jelentősen korszerűsítették. Az űrállomással való összekapcsolódás után napelemek segítségével képes feltölteni az energiatartalékait, emiatt a többi űrsiklónál hosszabb világűrbeli tartózkodásra alkalmas.

A Nemzetközi Űrállomás építését három űrsikló (Discovery, Atlantis és az Endeavour) segítségével 2010-ig tervezik befejezni.