A tudósok közül sokan úgy vélik, hogy az emberiség úgy gátolhatja meg a túlzott felmelegedést, ha a napsugárzás egy részét képes távol tartani a bolygótól. A javaslatok közül sokat komolyan is vesznek, így a NASA már meg is bízta Angelt a terv részleteinek kidolgozásával. A rakéták egyenként 800 000 kerek, 60 centiméter átmérőjű műanyag fóliát szállítanának világűrbe. Vastagságuk nem haladná meg az egy tized millimétert, ezért súlyuk sem lenne nagyobb egy pillangóénál.
 
Tíz év múlva a 16 billió fólia egy ovális felhőt alkotna, amelynek az átmérője a Földével lenne egyenlő, hosszúsága pedig elérné a 100 ezer kilométert. A felhő az úgynevezett Lagrange pontnál lebegne, másfél millió kilométerre a Föld felszínétől. Ennél a pontnál a Nap és a Föld vonzása egyensúlyban van, vagyis a gigantikus műanyag köd egy helyben lebegne a világűrben. Minden fóliának saját meghajtása és kormányzása lenne, vagyis a napszél sem fújná el őket, megmaradnának egy alakzatban. A "napernyő" a napfény mintegy két százalékát térítené el, de az emberek a Földön nem érzékelnék, hogy sötétebb lett.
 
Ha a napernyő 50 évig kitart, évi 100 milliárd dollárba kerül, - mondja Angel, aki szerint ez 0,2 százaléka a világ bruttó össztermékének - írja a német tudományos portál beszámolója.