Már több mint száz olyan esetről tudni, amikor a különböző szintű bíróságok a wikipédián található információval erősítették meg érvelésüket. Az első hivatkozás 2004-ben történt, és azóta már 13 ügyben használták indokolásukban a webes enciklopédiát szövetségi kerületi fellebbviteli bíróságok, amelyek felett már csak a legfelsőbb bíróság található. A legmagasabb szintű amerikai bírói fórum azonban eddig még egyszer sem keresett támaszt a wikipédiában.
 
A legtöbb ügyben a bírák nem a fő vádpontok eldöntését alapozzák az internetes tudástárra, többnyire lábjegyzetekben szerepel hivatkozás a wikipédiára. A bírák többnyire frissességüket és tájékozottságukat kívánják bizonyítani a globális enciklopédia használatával, ami azonban nem egyértelműen elfogadott. Szép számmal akadnak kritikusok, akik szerint a wikipédia a lényegét tekintve bizonytalan forrás, amelyre nem lehet semmilyen jogi érvelést alapozni.
 
A közelmúltban egy fellebbviteli bíróság megváltoztatott egy alsóbb szintű verdiktet, amelyben a wikipédián található tudományos ismeretanyag alapján elutasították egy alabamai pár keresetét. A szülők azt állították, hogy lányuk egy védőoltás miatt kapott agyvérzést. A fellebbvitel döntése szerint "az interneten összegereblyézett anyagok nem felelnek meg a megbízhatóság követelményének".
 
Richard Posner, az Egyesült Államok chicagói hetedik kerületi fellebbviteli bíróságának bírája nem utasítja el élből a wikipédiát. Kényelmesnek és nagyon pontosnak találja, ráadásul sűrűn frissítik. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a "kritikus ügyekben" nem helyesli használatát.
 
Cass Sunstein, a Harvard Law School vendégprofesszora úgy ítéli meg, nem jött még el az ideje annak, hogy a bíróságok döntéseikben a wikipédiára hivatkozzanak. Véleménye szerint a webes enciklopédia mögött minden előnye ellenére nincsen minőségi kontroll. Hozzátette, ha általánossá válna, hogy a bírák a wikipédián keresnek információkat döntéseikhez, ahhoz a szabadon szerkeszthető tudástár bizonyos cikkeivel könnyen befolyásolhatókká válnának az ítéletek.