Az átlagos notebookok árának negyedéért kínált, legfeljebb 400 dolláros modell prototípusát mutatta be a múlt héten Texasban Paul Otellini, az amerikai Intel vezérigazgatója. Az EduWise nevű,

HVG

a személyi számítógépek (pc) alapvető funkcióit nyújtó, vezeték nélküli széles sávú internetes kapcsolatot is kínáló masinát azonban nem az Intel akarja gyártani. Azt inkább partnereire bízná, ám az új komputer része annak a stratégiának, amellyel a cég minél szélesebb réteghez, a szerényebb pénztárcájú diákokhoz, sőt még a fejlődő országok lakosaihoz is el akarja juttatni a modern számítástechnikát.

Az ötéves, 1 milliárd dolláros program persze nem nélkülözi az üzleti számításokat. A cég abban bízik, hogy akinek az EduWise lesz az első számítógépe, az talán következő masinájának is egy Intel-processzorral működőt választ majd. A fejlett ipari országokban telítődőben a pc-piac, és bár az Intel továbbra is a világ vezető csipgyártója, az utóbbi időben egyes területeken előretört az 1990-es évek elején még őt másoló riválisa, a szintén amerikai Advanced Micro Devices (AMD). Ráadásul az utóbbi már korábban lecsapott az olcsó számítógép ötletére, bejelentve, hogy ő szállítja a csipeket a leghíresebb amerikai műszaki egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, Nicholas Negroponte által tervezett 100 dolláros laptophoz (HVG, 2005. március 12.)

Noha az AMD még mindig csak 10 százalékkal részesedik a hordozható, valamint az asztali számítógépek, illetve a szerverek lelkét adó csipek piacából, ám eladásai dinamikusabban nőnek, mint az Intelé. Az AMD hamarabb váltott technológiát, és 2003-ban bemutatott Opteron processzora kelendő lett a vállalati szervereket vásárlók körében, mert fogyasztása - és vele hőleadása - jócskán alulmúlta az Intel Pentiumét. A legfrissebb adatok szerint az idei első negyedévben az Egyesült Államokban eladott szervereknek már a 22,1 százaléka működött Opteronnal, és az AMD - riválisa nem kis bosszúságára - a múlt hét óta a New York-i Times Square egyik hatalmas fényújságján közli a járókelőkkel, mennyivel nagyobb szerinte az Intel-csipeket használó cégek áramszámlája. A mutató az Opteron bevezetése óta eltelt időre becsült 1 milliárd dollárról indult, értéke másodpercenként 24 dollárral nő.

Előrelépett az asztali gépek terén is az AMD, és helyzete tovább erősödhet, ha a világ legnagyobb pc-gyártója, az amerikai Dell felhagy azzal az elvével, hogy kizárólag Intel-csipeket használ. A rivális lendülete is hozzájárult ahhoz, hogy az Intel az elemzők által csalódást keltőnek ítélt első negyedévet zárt: 8,9 milliárd dolláros forgalom mellett nyeresége az egy évvel korábbinál 38 százalékkal alacsonyabb, 1,3 milliárd dollár lett, miközben az előző esztendőben még veszteséges AMD 1,3 milliárdos bevételen 184,5 milliós profithoz jutott. A változásokra a Wall Street is reagált: az Intel-részvények árfolyama 24 százalékkal süllyedt, az AMD papírja 80 százalékkal drágult az utóbbi egy évben. Az Intel most az új fejlesztések mellett a költségcsökkentésre koncentrál. A működési költségeket egy éven belül 1 milliárd dollárral, 12 milliárdra mérséklik, és a megüresedő helyeket betöltetlenül hagyva a 100 ezres alkalmazotti létszám 2-3 százalékos csökkenésével számolnak.

A két rivális a bíróságon és a versenyhatóságnál is harcol egymással. Jóllehet az Intel olyan dominanciát élvez a pc-processzorok piacán, mint a Microsoft az operációs rendszerekén, a redmondi szoftvercéggel szemben sokáig nem néztek a körmére. Tavaly aztán az AMD panaszára az Európai Bizottság elkezdte vizsgálni az Intel árkedvezmény-gyakorlatát, amit Japánban már meg is tiltott az ottani versenyhatóság. A dél-koreai hivatal idén márciusban tett váratlan látogatást az Intel helyi érdekeltségénél, az USA Delaware államában pedig egy szövetségi bíróság előtt április végén kezdődött az AMD trösztellenes keresetének tárgyalása.

NAGY GÁBOR