A testület azért ítélte oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést a két amerikai tudósnak, mert felfedezték a genetikai információáramlás ellenőrzésének alapmechanizmusát.

Magyarázata szerint léteznek úgynevezett hírvivő ribonukleinsav-molekulák, a messenger RNS-ek  (mRNS), amelyek a proteinszintézisre vonatkozó információt "fordítják" le a DNS-ről, majd ezt a "fehérjegyártás" helyszínére, a riboszómákhoz szállítják. Az mRNS-en tárolt információ határozza meg, hogy a különböző aminosavak milyen sorrendben épülnek be a polipeptidláncba, vagyis a fehérjébe.

Andrew Z. Fire és Craig C. Mello 1998-ban publikálta az úgynevezett RNS interferenciára vonatkozó felfedezést, amely rávilágított, miként választhatók le hírvivők a specifikus génekről. Ezt a feladatot kis molekulasúlyú, kettős láncú RNS-ek végzik. Ezek a molekulák képesek rákapcsolódni a fehérjeszintézist kódoló hírvivőkre, s ezáltal csökkenteni, vagy akár teljesen leállítani a proteinek termelését.

"Ez univerzális mechanizmus, amely egyaránt érvényes a növény- és állatvilágra, valamint az emberi szervezetre" - mondta Szabó Gábor.

A KOKI osztályvezetője szerint a későbbiekben a két amerikai Nobel-díjas által felfedezett szabályozási mechanizmus a gyógykezelésben is polgárjogot nyerhet. Az RNS-interferencia révén ugyanis olyan készítményeket lehet előállítani, amelyekkel specifikusan fel lehet függeszteni nem kívánt fehérjék, vagy a sejtanyagcsere kóros termékeinek képződését.

A felfedezés gyakorlati alkalmazásaként Szabó Gábor az onkológiát említette, meglátása szerint ugyanis kóros gén megléte esetén meggátolható a daganatképződés.