A génterápia hatásos lehet a bőrrák ellen
Két bőrrákban szenvedő embert mentettek meg a haláltól, saját immunsejtjeik genetikai módosításával. Az új eljárás kecsegtető, de még távol van attól, hogy kiforrott legyen.
A beavatkozás menete |
1. Vért vesznek a pácienstől 2. A T-sejteket megfertőzik a vírussal, hogy tartalmazzák a kulcsfontosságú géneket 3. Ezek a gének segítenek a sejteknek kifejleszteni a receptorokat 4. A módosított T-sejteket visszafecskendezik a beteg szervezetébe 5. A receptorok a rákos sejteket célozzák meg, hogy elpusztítsák azokat |
Az eredmények egyelőre nem száz százalékosak, az eljárás során használt módosított T-sejteket - speciális fehérvérsejtek, amelyek vezető szerepet játszanak a sejt szintű immunvédelemben – ugyanis további tizenöt páciensnél alkalmazták, náluk azonban a rosszindulatú daganatok nem múltak el teljesen.
A felfedezés előtt a rákos megbetegedés előrehaladott állapotában lévő páciensek várható élethossza 3-6 hónapban maximalizálódott. A mostani kísérletek szerint a genetikailag módosított T-sejtek a rák elleni küzdelem új fegyverévé válhatnak – írja a Science című tudományos folyóirat.
S bár a tizenhét kezeltből ugyan csak két beteg gyógyult ki teljesen előrehaladott állapotban lévő daganatos betegségéből, a kezelés megkezdését követő 18. hónapra, szakértők mégis úgy vélik az eredmények különösen biztatóak és arra utalnak, hogy az új terápia működhet.
Rosenberg és csapata a daganatos betegek testéből T-sejteket izolált, majd laboratóriumi körülmények közül sokszorosította azokat. Ezután egy vírust használtak, hogy a T-sejtekbe juttassák a receptor-géneket. Ezek a receptorok teszik lehetővé a rákos daganat azonosítását. Miután a módosított T-sejteket befecskendezik a beteg szervezetébe, azok elkezdik a rákot támadni.
Két hónappal a kezelést követően, a szervezetben található T-sejtek között 10 százalék volt a módosítottak aránya. A kutatók most arra keresnek megoldást, hogyan lehetne a T-sejtek nagyobb hányadát rövidebb idő alatt módosítani, hogy azok hatékonyabban akadályozzák a daganat elburjánzását.
„Sikerült felfedezni a T-sejtek azon receptorait, amelyek a leggyakoribb rákos megbetegedéseket érzékelik” – nyilatkozta a BBC weboldalának Dr. Steven Rosenberg, vezető kutató.
Mark Origer szervezetében a módosított T-sejteknek köszönhetően teljesen elmúlt a bőrrák, és sikerült egy, a máján található daganatot is annyira összezsugorítani, hogy sebészeti beavatkozással gyógyíthatóvá vált. Egy másik 39 éves férfinél, akinek szervezetében, több áttéten át, máján, nyirokcsomóján és tüdejében is daganatos elváltozások jelentek meg, szintén teljes gyógyulást hozott az újfajta beavatkozás.
„Az új technológia mindenképpen jelentős előrelépés” - mondta Dr. Michael Sadelain a Sloan-Kettering Rák Központ igazgatója, hozzátéve, hogy: „Az új eljárás továbbfejlesztése elengedhetetlen, hogy minél több daganattípus elpusztításában sikeresen bevethető legyen és a lehető legtöbb betegen segítsen”.
„Két gyógyult beteg és tizenöt kezelésre nem reagáló páciens ugyan eredmény, de messze van még a hatékony megoldástól, amelyre lehet, hogy éveket kell még várni” – fejtette ki kétségeit Dr. Edel O’Toole a bartsi Bőrgyógyászati Kutató Központ dermatológusa.
John Toy brit rákkutató azonban hangsúlyozta: „nem általános rákellenes varázsszer megalkotására törekszünk”.