Az MRI olyan diagnosztikai technika, amely az emberi belső szerveket és szöveteket mágneses mezőkkel és rádióhullámokkal tudja vizsgálni. A műszaki elvet 1946-ban Bloch és Purcell egymástól függetlenül fedezte fel, és hamarosan alkalmazni kezdték mind a fizikában, mind pedig a kémiában. A két tudós 1952-ben Nobel-díjat kapott.

A Wissenschaft című német hírportál beszámolója szerint Jessica Cantlon a durhami egyetemen kutatótársaival 8 gyerek és 12 felnőtt agyi tevékenységét rögzítette és elemezte, miközben különböző bonyolultságú feladatokat kellett megoldaniuk, például 32, majd 64 körrel játszottak egy képernyőn.

Mind a felnőtteknél, mind pedig a négyéves gyerekeknél a jobb homloklebeny egy bizonyos körzetében érzékeltek meghatározott aktivitási mintákat a kutatók. Véleményük szerint az első matematikai készségek, amelyek a tömegek és számok felfogására vonatkoznak, ebben a régióban alakulnak ki. Kiderült az is, hogy ugyanez a terület válik aktívvá akkor, ha a felnőtteknek nehezebb feladatokat kell megoldaniuk.

A kutatók a kísérletek során más objektumokat, például háromszögeket mutattak az alanyoknak. Ezzel azt az eshetőséget akarták kizárni, amely szerint az agy az adott régióban csak a formákat értékeli ki, és nem foglalkozik a mennyiséggel.

A legnehezebb feladat azonban az volt, hogy a gyerekeket hozzászoktassák a mágneses tomográf csöveihez. „Összesen 17 gyereket »szkenneltünk«, de nem tudtuk az összes adatot kiértékelni, annyira mocorogtak” – mondta a kutatás vezetője.