Patkányok ganglionjaival kísérletezett Douglas H. Smith, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának professzora kutatócsoportjával együtt  – olvasható a Membrana című orosz hírportálon. A ganglionokat két tápoldatos műanyag lapocskára helyezték, s hamarosan a neuronok, vagyis az idegsejtek, nyúlványokat (axonokat) növesztettek, amelyek összekapcsolódtak a másik lapocskán lévő idegsejtekkel. (A ganglionok, vagyis idegdúcok, az idegsejtek halmazai, amelyeket kötőszöveti tok vesz körül)

A kísérletnek ebben a stádiumában egy apró villanymotor komputeres irányítással napokon át lassan növelte a két lapocska közötti távolságot. Egy hét alatt az axonok tíz milliméterrel nyúltak meg, egyfajta hidat alkotva a két idegsejt-csoport között. A továbbiakban a kutatók a hálózatot egy kollagén-lapra helyezték, majd „összegöngyölítették”, és a kísérleti patkány sérült gerincvelejébe ültették be.

A kutatók „épített” idegszövetnek nevezték el az így nyert anyagot, amely struktúrájában hasonlatos a gerincvelő sérülés előtti állományához. A rendszeren belül a hosszú nyúlványok összekötik a két különálló idegsejt-csoportot, s a neuronok további axonokat növesztenek: képesek mind egymás felé, mind a sérült gerincvelő felé nyújtózkodni.

Négy hét elteltével a szövedék megtartotta eredeti struktúráját, és a neuronok, valamint nyúlványaik túlélték a beültetést. Fontosabb hír azonban, hogy a mesterséges szövedék szélein lévő axonok átjutottak a gerincvelőtől őket elválasztó kollagénen, és beépültek a befogadó szervezet idegszövetébe.

A továbbiakban a kutatók azt vizsgálják majd, hogy mennyire képes ez a mesterséges híd az idegi impulzusok továbbítására. Douglas H. Smith professzor reményei szerint a nem is oly távoli jövőben e módszer a gerincsérült emberek gyógyításában is alkalmazható lesz.