E kúrák lényege, hogy meg kell szabadulni a szervezetben felhalmozódó mérgező salakanyagoktól, amelyek, ha nem teszünk valamit, idővel kellemetlen következményeket okoznak. Napjainkban a méregtelenítés jövedelmező üzletággá fejlődött, hiszen az emberek többsége semmilyen pénzt nem sajnál, ha az egészségéről van szó - olvasható a Beseder című orosz nyelvű hírportálon. 

Ám nem mindenki hisz a méregtelenítés üdvözítő voltában. Martin Wiseman, a University of Southampton vendégprofesszora szerint "mi értelme lenne tisztító kúrákkal sanyargatnunk magunkat, ha májunk igen hatékonyan képes lebontani a mérgező anyagokat?"

A tudós vélekedése szerint e divatos terápiák az emberi csodavárásra épülnek, ám arra nincs bizonyíték, hogy a méregtelenítő készítmények valóban csodákra lennének képesek.

A Brit Dietetikus Szövetség a méregtelenítő készítményeket sokkal inkább marketingfogásnak, mint táplálkozási szempontból értékes termékeknek tekinti.

A méregtelenítés nemcsak különböző teák, tabletták és egyéb készítmények alkalmazását jelenti, hanem komoly étrendi változásokat is feltételez. Az érintetteknek, ha mindent szabályszerűen akarnak végezni, száműzniük kell a pékárut és a tejet, le kell mondaniuk a húsról, halról, tojásról, s esetükben szó sem lehet cukorról, sóról, konzervekről, kávéról, vagy alkoholról. A "sátáni" étkeket és italokat a zöldség, gyümölcs, a magvak, gyógyteák és a víz váltja fel.

Rob Hicks, a BBC egészségügyi kommentátora szerint viszont a közhiedelemmel ellentétben a káposztában és a hagymában sok a természetes toxin, ugyanakkor a húsban és halban kevés a mérgező vegyület.

A dietetikusok között olyanok is akadnak, akik védelmükbe veszik a méregtelenítést, mondván, hogy bármilyen diétát vagy kúrát mértékkel, ésszel kell alkalmazni, s akkor nem árt. Jane Grey brit szakértő szerint például a tisztítókúrák segítenek megszabadulni a káros szokásoktól, az étkezési túlkapásoktól, s olyan új ismeretekkel vértezik fel az embereket, amelyek révén egészségesebbé válhat táplálkozásuk, s javul közérzetük.