Az Orosz Tudományos Akadémia I. M. Szecsenov nevét viselő Evolúciós Fiziológiai és Biokémiai Intézetének munkatársai szerint az emberben megtelepedő mikroflóra jobban befolyásolja a szervezet működését, mint eddig feltételezték.

Az emésztő traktusban, a légzőrendszerben, a nemi szervekben valamint a bőrön megtelepedő mikroorganizmusok a hámsejteken keresztül részt vesznek a szervezet anyagcseréjében. A mikroflóra összetételét helyesen korrigálva bizonyos bajokból meg lehet gyógyítani embereket, ezért sokan kutatják a mikroorganizmusok gyógyászati tulajdonságait, a gyomorra és a bélrendszerre gyakorolt hatását.

A szentpétervári kutatók szerint a bélben tanyázó baktériumok anyagcseretermékei a legizgalmasabbak, mivel ezek – a baktériumokból eltérően – elhagyhatják a bélrendszert, és más szervekre vagy testszövetekre is hatást gyakorolhatnak. A kutatást az emberben található mikroflóra legfontosabb szereplőivel, a tejsav baktériumokkal kezdték, mivel ezek sok fiziológiai folyamatban részt vesznek.

Növekedési hormon jelenlétében a lekerekített idegsejtek meghatározott neuronformát vesznek fel, abbahagyják az osztódást és nyúlványokat – neuritokat – növesztenek. A tenyészethez aludttejet adtak, majd a vizsgált sejteket 20 óra elteltével külön választották, és tiszta tápoldatban 30 napig tenyésztették.

Még az igen legyengített – 0,03 százalékos – aludttej oldat is elég volt ahhoz, hogy a nem differenciálódott sejtek nyúlványokat (neutritokat) kezdjenek növeszteni. A megfigyelt időszakban a kinövések egyre hosszabbak lettek, és sejtek külsőleg, illetve biokémiailag egyre hasonlóbbakká váltak a neuronokhoz.

Feltételezik, hogy a differenciálódást a tejsavbaktériumok valamelyik anyagcsereterméke váltotta ki. A baktériumok hatására megnőtt a vizsgált idegsejtekben a kálium ion-koncentráció, s így azt sem lehet kizárni, hogy éppen emiatt kezdtek neuronná differenciálódni – írta az Orosz Tudományos Akadémia folyóirata.