Egyelőre nem sikerült eldönteni, hogy káros-e a koffein
A koffein ártalmasságáról vagy hasznosságáról szóló vita igazán a kávéfogyasztás 8000 éves történetének utolsó 80 évében lángolt fel, s ez idő alatt ötezernél több tudományos értekezés született: ezúttal a The New Scientist angol tudományos folyóirat cikke fél tucatnál több koffeinellenzőt és hasonló számú pártolót felsorakoztatva tekintette át a koffein körüli vita történetét.
A cikk az 1911-es nevezetes Coca-Cola per időpontjától máig ismerteti a történteket. Akkoriban az amerikai kormány beperelte a Coca-Cola vállalatot, mert koffeintartalmú üdítőitala „káros az egészségre" – a pert akkor a Coca-Cola nyerte. A koffein a világ leggyakrabban fogyasztott tudatállapot-módosító szere. Amerikában például a felnőttek 90 százaléka iszik naponta akár többször is kávét, s természetesen felmerült a gyanú, hogy ez káros is lehet.
A koffeint szinte minden ismert betegséggel kapcsolatba hozták a szív és érrendszeri megbetegedésektől kezdve a hólyagrákig és az örökítő anyag megkárosodásáig. E kételyek eldöntésére született több mint ötezer tanulmány.
A korai vizsgálatokban tipikus módszertani hibaként jelentkezett, hogy a dohányzási szokások vizsgálata nélkül megállapították, hogy a kávéfogyasztók között gyakoribb a rákos megbetegedés. Akkoriban még nem tudták ugyanis, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát, és nem kérdeztek rá, hogy dohányzik-e valaki. Pedig a dohányzók között több a kávéivó, mint a nem dohányzók között.
Az egyik híres koffeintanulmányt Thomas Collins, az amerikai élelmiszer-egészségügyi szervezet (FDA) munkatársa készítette, s megállapította, hogy a koffeinnel kezelt patkányoknál születési rendellenességek lépnek fel. Collins állapotos patkányok gyomrába csövön koffeint vezetett, emberi testsúlyra vetítve napi 200 duplának megfelelő adagot, s a patkányoknak minden bajuk lett tőle. 1983-ban megismételte a kísérletet, csak ezúttal a koffeint az ivóvízbe tette, így az adag egész napra elosztva került az állatok szervezetébe, s így nem léptek fel rendellenességek. Mindenesetre a terhes nőket a mai napig eltanácsolják a kávéivástól.
Roland Griffits ideggyógyász szerint a koffeinfüggőség betegség, és fel kellene venni az elmezavarok jegyzékébe. Szerinte a kávéivás előnye csupán annyi, hogy csökkenti a megvonási tüneteket. Addiktológusok szerint viszont a koffein nem kábítószer, a „hozzászokás" nem azonos a „függőséggel", és kávé miatt még senki nem vetemedett rablásra vagy gyilkosságra. A koffein doppingszerként sem futott be nagy karriert, a World Anti-Doping Agency (WADA) még a 2004-es Olimpia előtt levette korlátozó listájáról.