A legfrissebb adatok szerint 126 ezer nethasználó van Macedóniában, azaz a teljes lakosság alig több mint 6 százaléka internetezik. Nem véletlen, hogy ez az egyik olyan kulcsterület, amelyen radikálisan kíván változtatni a születőben lévő stratégia, teljes nevén a Nemzeti Stratégia az Információs Társadalom Fejlődéséért (NSISD). A stratégia létrejöttéhez és eredményes követéséhez persze szükség lenne az információs társadalomról szóló törvény megalkotására is.

Az internetpenetráció növelése mellett a kitűzött célok legfontosabbika az információs-kommunikációs piac teljes liberalizálása. Projektszinten pedig – az illetékes parlamenti bizottság szerint – az e-személyi és az elektronikus TB-kártya bevezetése, a nemzeti kulturális örökség archiválása, digitalizálása, valamint egy e-oktatási portál kialakítása szerepel a prioritások között.

Észtországban 575 ezer a – 15 és 74 év közötti – netezők száma, ami az említett korcsoporthoz tartozók 55 százalékát jelenti. A TNS Emor „Gallup e-Ratings" felmérése azt is kimutatta, hogy az elmúlt egy esztendő leforgása alatt közel 80 ezerrel növekedett a felhasználók száma. Az új internetezők között sok az alacsonyabb jövedelmű, és sok a középkorú is. Az újak jelentős része a vidéki nagyvárosokban lakik. A 15-74 év közötti észtek negyede napi rendszerességgel használja a világhálót.

Oroszországban a legfrissebb adatok szerint 7,6 millióan kapcsolódnak fel a netre legalább egy héten egyszer. Év végére a J'son & Partners szerint 9,8 millióra nőhet ez a szám, ami jól hangzik, de csak annak, aki nem tudja, hogy Oroszországnak több mint 143 millió lakosa van.