2005. április. 14. 18:14 MTI Utolsó frissítés: 2005. április. 14. 18:24 Tech

Az emberiség családfája

A világ népeinek származását akarja tovább tisztázni az a hatalmas projekt, amelybe a National Geographics Society és az IBM számítástechnikai óriáscég belevágott: öt év alatt világszerte 100 ezer vérmintát gyűjtenek össze bennszülött népek önkénteseitől, hogy azután ezek genetikai elemzésével kimutassák: honnan, egy közös gyökérből származnak-e ezek a népek.

Egy hasonló program már 1991 óta folyik, az a kutatás azonban nem kapott megfelelő anyagi támogatást, miután olyan politikai vádak érték, hogy egyes kutatók rasszisták, a bennszülött népek pedig olyan "vámpír-projektként" emlegették a vizsgálatot, amellyel a veszélyeztetett törzsek véréből értékes orvostudományi információkat merítenének a kutatók és cserébe nem adnak semmit. A mindezen okok miatt viszonylag szerény intenzitással folyó kutatás során 52 néptől vettek mintát. Az elemzés első eredményeit bemutató tanulmány 2002-ben kimutatta: az egyedek génállományát öt nagy "fürtbe" lehet sorolni, ez pedig megfelel kontinensüknek is.

A tanulmány több máshoz hasonlóan azt mutatta ki, hogy a különböző földrészeken élő népek családfája egyetlen gyökérre vezethető vissza: az Északkelet-Afrikából mintegy 50 ezer évvel ezelőtt terjeszkedni kezdő populációra. Az onnan származó és "elterjedő" ember története nagyjából ismert, de sok még benne a fehér folt.

A mostani kutatás az előző projekthez képest százszoros léptékű, és olyan "részletkérdések" megvizsgálására is módot ad, mint az, hogy hol volt az indo-európai nyelvek elveszett őshazája, vagy hogy hagytak-e maguk után genetikai nyomot útjaikon Nagy Sándor seregei. Spencer Wells, a program vezetője okult a korábbi támadásokból, és kijelentette: a kizsákmányolás vádját úgy akarja elkerülni, hogy a törzseknek pénzt kínál kulturális értékeik megőrzésére, illetve oktatásra.

A fedezetet a Waitt Family Foundations of San Diego elnevezésű magánalapítvány biztosítja, no meg az, hogy a kutatás eredményét nyomban készpénzre váltják: egy kis genetikai minta - szájüregi kenet - és 99,95 dollár beküldése fejében bárki megtudhatja, a családfa melyik ágával - melyik férfi- vagy női vonallal - áll rokonságban.

A kutatók nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy szinte az utolsó utáni pillanatban fognak hozzá: az egyes vonalak a múltban még helyhez köthetőek voltak, hiszen alig néhányan vágtak neki a világnak, ma már azonban nagy a keveredés.

A mostani kutatást máris bírálták, ezúttal módszertani alapon. A komplett vérmintákat kívánja ugyanis megőrizni, ameddig lehet, más kutatásokkal ellentétben, amelyek mintánként két-háromszáz dolláros költséggel a vérből kivont fehér vérsejteket gyakorlatilag örökéletűvé téve konzerválták a kutatás alapanyagát. Wells ezzel szemben a magas költségek miatt azt hozta fel, hogy számos nép és törzs nem fogadja el, hogy az egyén halála után sejtjei tovább éljenek.