Az EU pénzelheti a Galileo műholdas navigációs rendszert
Az Európai Unió műholdas navigációs programja, a Galileo jelentős anyagi kötelezettségvállalást kíván a szervezettől, és jelentősek a kockázatai is.
A kockázatok és kiadások indokolják az Európai Parlament (EP) erőteljes jelenlétét a jogszabályi kereteket meghatározó folyamatban – közölte Barsiné Pataky Etelka az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságában a témával foglalkozó szerdai vitában Brüsszelben. A magyar képviselő asszony az európai parlamenti döntéshozatal fő felelőse e témában, és lényegében már elkészítette jelentését.
Barsiné Pataky Etelka a bizottságban tartott eszmecsere keretében emlékeztetett arra, hogy az európai műszerekre támaszkodó, helymeghatározó, navigációs új infrastruktúra kifejlesztése a jelenleg tartó legnagyobb európai közös beruházás, egyben Európa eddigi legnagyobb, közös állami és magánszektorbeli erőfeszítések (public-private partnership) formáját öltő vállalkozása.
A vitában felmerült az is, hogy a jelentésnek hangoztatnia kell a Galileo civil jellegét, lényegében kizárva a katonai felhasználás jelentőségét. A 2007-2013 közötti keretköltségvetés egymilliárd euróval számol a Galileo projektnél – mondta a képviselő. A tervek szerint a finanszírozás egyharmada lenne a közösség, kétharmada a magánszektor feladata. Barsiné a vitában kifejtette: súlyt kell helyezni arra, hogy a keretköltségvetésben legyen meg a pénzügyi lehetőség arra: a közép-, esetleg a kisvállalkozások is hozzájussanak olyan ismeretanyaghoz és technológiához, amely a Galileóval kapcsolatban versenyképessé vagy verhetetlenné teszi őket az európai térben.
A 30 műholdból álló Galileo rendszer a tervek szerint 2008-ban kezdi meg működését. A műholdas navigációs struktúrához kapcsolódó szolgáltatások egyik potenciális legnagyobb felhasználója a közlekedési szektor: a vevőberendezések ma már a nyugat-európai autók többségében megtalálhatók, de az elektronikus pályadíjfizetés, a valós idejű közlekedési információk szolgáltatása, sürgősségi hívások, útvonaltervezés, a segítségnyújtás is a növekvő piaci lehetőségek közé tartozik.
A repüléstechnika és repülésirányítás mellett a vízi közlekedésnek is elemi szüksége van az ilyen típusú szolgáltatásokra, és a vasúti közlekedésben is alkalmazható. Emellett a precíziós mezőgazdasági alkalmazások, a halászat, a határvédelem, a vámellenőrzés, és a belügyi szervek is támaszkodhatnak a műholdas alapú szolgáltatásokra.