Az uniós tanulmányból az is kiderül, hogy a nők minden korábbinál nagyobb számban élnek a technológia adta lehetőségekkel, az 55 év felettiek pedig szintén egyre nagyobb számban szereznek jártasságot a számítógép-használatban. Az iskolázatlan szegényebb rétegek ugyanakkor jelentős lemaradással küzdenek.

A kutatás arra (a különösebben nem meglepő összefüggésre) derített fényt, hogy az internethasználat azokra az európai polgárokra jellemző a legkevésbé, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy számítógépet vásároljanak, illetve, akik nem értenek a számítógép használatához.

Az információs társadalomba való bekapcsolódást vizsgáló tanulmány (EInclusion Revisited: The Local Dimension of the Information Society) szerint a számítógép és az internet használatának ismerete segíthet a szegénység elkerülésében, illetve leküzdésében. A dokumentum szerzői egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a megfelelő lépések megtétele nélkül Európa egyre inkább két pólusra, nevezetesen a bekapcsolódókra (e-included) és a kirekesztődőkre (e-excluded) fog szakadni.

A tanulmány szerint a probléma részben abból fakad, hogy az internet bizonyos szintű hozzáértést igényel, a hálózaton elérhető tartalmak többsége pedig az iskolázottabb felhasználókat célozza meg. A számítógép és a világháló használatával ismerkedők közül sokan azért hagyják abba a tanfolyamot, mert az interneten fellelhető tartalmak nem tartanak számot érdeklődésükre.

A beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy az online világból való kirekesztődés csak tovább súlyosbítja azokat a problémákat, amelyekkel a szegényebbeknek és a munkanélkülieknek szembe kell nézniük.

A legtöbb bekapcsolódást elősegítő kezdeményezésre helyi szinten kerül sor. Jó példa erre az a római projekt is, amely a Microsoft közreműködésével a 60 év felettieket kívánja arra ösztönözni, hogy magányuk enyhítése érdekében kapcsolódjanak fel a hálóra.

A digitális szakadék csökkentésének egyik legfőbb gátja a személyi számítógépek sokak számára megfizethetetlenül magas ára. Ez különösen az új uniós tagállamokban jelent problémát. Az Európai Unióban az internettől való távolmaradás egyik fő oka, hogy az érintetteknek nincs otthon számítógépük.

A csatlakozást megelőzően az uniós tagállamok átlagos internetpenetrációja 43,5% volt. A tíz új állam csatlakozásával ez az arány 41,4%-ra módosult.

Figyelemre méltó azonban, hogy az internetre kapcsolódók aránya az új tagállamok mindegyike esetében meghaladta a 25%-ot, ami a Görögországra és Portugáliára jellemző penetrációs foknál például jobbnak is számított.

Észtország és Szlovénia 44, illetve 41,7 százalékos penetrációja pedig a régi

15 állam némelyikének internet-elterjedtségi mutatóját is túlszárnyalja.

A központi régióktól távol eső területeket és a vidéket sok esetben még ma is sújtja az alapvető hálózati összeköttetés hiánya. Az említett területeken az új technológiák alkalmazásba vételének üteme is lényegesen lassabb, ez pedig tovább szélesíti a város és a vidék között kialakult szakadékot.