2004 a bolygókutatás dicsőséges éve
Az idei esztendő a bolygókutatás dicsőséges éveként vonul be a történelembe. Január óta két amerikai önjáró laboratórium járja a Mars felszínét, július elsején pedig Szaturnusz körüli pályára állt a Cassini amerikai űrszonda. A Szaturnusznál az igazán izgalmas kalandok még csak most kezdődnek.
Ami a két Mars-autót illeti: a Spirit és a Opportunity az év első hónapjában érte el a vörös bolygó felszínét. Alapküldetésük időtartamát 3 hónapra tervezték, ha tehát már a tavasszal befejezték volna tevékenységüket, akkor sem érhette volna egy szó sem a ház elejét. De mindkét jármű azóta is folytatja a kutatómunkát. A Spirit most éppen egy dombvonulat megmászására készül. Ikertestvére, az Opportunity az égitest másik oldalán egy kráterből igyekszik kikecmeregni. Az önjárót a nyáron a földi irányítás hosszas töprengés után vezényelte a kisebb labdarúgó-stadion méretű kráterbe.
A Mars a Hubble távcsőből © NASA |
Mindkét önjáró olyan ásványokat, hematitot, jarozitot, illetve goethitet mutatott ki, amelyek képződéséhez elengedhetetlen a víz jelenléte. Ezek szerint valaha víz borította azokat területeket, amelyeket bejárt a két Mars-autó. A Spirit már öt, az Opportunity pedig több mint másfél kilométert barangolt be a Marson.
Közben három szonda, az amerikai Mars Global Surveyor és az Odyssey, illetve az európai gyártmányú Mars Express a bolygó körül keringve végzi méréseit. Ez utóbbi eddigi egyik legnagyobb idei dobása az volt, hogy metán jelenlétét fedezte fel, és bár a marsi metánforrás eredetét még nem sikerült megállapítani, a felfedezés akár szerves vegyületek nyomára, azaz életjelekre is utalhat - vélik a tudósok.
Felkészül a Titán
Szaturnusz és Dione nevü holdja © NASA |
Ezt kövezően a Dione holdat is megközelítette 81 ezer kilométerre, s természetesen közben fényképezett. A tudósok figyelmét leginkább azok a Dione felszínén lévő barázdák és jéggerincek keltették fel, amelyek tektonikus tevékenység következményei lehetnek.
A Cassini útitársa, az oldalához csatolt európai fejlesztésű Huygens leszállóegység eddig tétlenségre volt kárhoztatva. Most azonban eljön az ő ideje: karácsonykor leválik a Cassiniről, és elindul a Titán bevételére. A hold sűrű légkörébe, amely még a földinél is sűrűbb, január 14-én lép be, majd több mint két órán át ereszkedik, közben mér és fényképez. Az adatait a Cassinin keresztül küldi haza. A Huygens küldetésére az tenné fel a koronát, ha épségben elérné a Titán felszínét, amely ebben az esetben a Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros kisbolygó után az ötödik olyan égitest lenne, amelyre ember alkotta szerkezet eljutott.