A Nature című rendkívül neves tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint hazugság esetén egyes agyi régiókban - a halántéklebenyben, a homloklebenyben és a kéregállomány bizonyos részében - erősebb a vérátáramlás.

Scott Faro radiológus, a Philadelphiai Egyetem munkatársa hat kísérleti alanyt egyszerre kapcsolt a vérátáramlást regisztráló tomográfra és hagyományos hazugságvizsgáló gépre, úgynevezett poligráfra. Mindkét eljárással tévedésmentesen ki tudta választani azokat a személyeket, akik nem az igazat mondták.

A testnek a stresszre adott válaszait mérő hazugságvizsgáló gépek megbízhatósága vitatott. Bírálói állítják, hogy kellő gyakorlattal befolyásolni lehet, hogy mit mutat a poligráf. Ezzel szemben az agyi vérátáramlás tudatos módosítása aligha lehetséges állítja Faro.

Szakértők ennek ellenére valószínűtlennek tartják a tomográfos hazugságvizsgálat széles körű elterjedését azon egyszerű oknál fogva, hogy a gépek beszerzése és karbantartása túlságosan sokba kerül.