A Naprendszerben több milliárd üstökös van. Olyan, a Nap körül keringő néhány kilométeres égitestekről van szó, amelyek magja lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból áll - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. 

Az üstökösök az Oort-felhőben, a Naprendszer legkülső tartományában keringenek, amely a Nap-Föld közötti 150 millió kilométeres távolság százszorosára van a központi csillagtól. A kutatók feltételezése szerint az Oort-felhő "lakosainak" némelyike más csillagok környékéről származhat: a Nap gravitációs ereje szippantotta el őket valamikor 4 milliárd évvel ezelőtt. 

Stephen Levine, az Arizona állambeli Lowell Obszervatórium csillagásza és Cathrine Gosmeyer, az Indianai Egyetem végzős hallgatója olyan komputeres szimulációt végzett el, amellyel megkísérelték kiszámítani, hogy a csillagok egymás közelségébe kerülve milyen gyakorisággal "csereberélhetnek" üstökösöket. "Úgy tűnik, hogy ez sokkal gyakoribb jelenség, mint eddig feltételeztük" - hangsúlyozta Levine. 

Elemezve a Nap szomszédságában lévő csillagok számát és pályáját, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek 1-2 millió évenként kerülnek közel a Naphoz. Ez azt jelenti, hogy a Nap "életében" tízezer-ötvenezer találkozásra került sor, amelyek során könnyűszerrel "cserélhetett" üstökösöket más csillagokkal. Az idegen üstökösök az Oort-felhő "népességének" legkevesebb öt százalékát teszik ki. 

Mint a csillagászok rámutattak, elméletüket meglehetősen nehéz bizonyítani. Egyrészt senki sem tudja, hogy más csillagok is rendelkeznek-e az Oort-felhőhöz hasonló üstököszónával. Másrészt a Nap közelébe kerülő üstökösről is nehéz lenne bizonyítani, hogy máshonnan származnak. Az egyik lehetőség - meghatározni az üstökösök vegyi összetételét, hogy megállapítsák, egyeznek-e a Napéval. Amennyiben nincs ilyen egyezés, jövevény üstökösről van szó, amely a Naptól különböző vegyi összetételű csillag közelében képződött.