A denevéreken élősködő parányi, maláriával fertőzött vérszívó húszmillió éves fosszíliáit fedezték fel egy dominikai bányából előkerült borostyándarabban amerikai kutatók. Ez az egyetlen ismert denevérlégy-fosszília: a páratlan leletről az Oregoni Állami Egyetem tudósai két szaklapban, a Systematic Parasitology, valamint a Parasites and Vectors című folyóiratokban tették közzé tanulmányukat. 

A denevérek vérszívói a kullancslegyek öregcsaládjába (Hippoboscoidea) tartoznak. Két családjuk "szakosodott" a bőregerekre: a denevérlégyfélék (Nycteribiidae) és a denevércsimbefélék (Streblidae). Eddig csupán a Nycteribiidae családba tartozó denevérlégyfélékről volt ismert, hogy a malária kórokozójának hordozói - olvasható a tanulmányt ismertető Live Science és a PhysOrg tudományos hírportálokon.

A La Búcara bányából előkerült más borostyánleletekből kiindulva a fosszília korát 20-30 millió évesre becsülték a szakértők. "A denevérek az egyetlen valódi emlősök, amelyek képesek repülni. Ötvenmillió évvel ezelőtt fejlődtek ki, és a leletnek köszönhetően immár tudjuk, hogy e hosszú időszaknak legalább a felét a denevérek a kullancslegyek társaságában töltötték el" - hangsúlyozta George Poinar, az Oregoni Állami Egyetem zoológusprofesszora, az őskori ökorendszerek egyik legelismertebb szakértője. Közlése szerint a kullancslegyek kizárólag párzáskor hagyják el a gazdaállatot: nagy valószínűséggel ekkor esett az élősködő egy cseppnyi gyanta fogságába.