A mesterséges intelligencia sok, ténylegesen kreatívnak tekinthető feladatot végez el jól – mutat rá Ethan Mollick, a Wharton Egyetem oktatója. Szerkesztett részlet a Társintelligencia című kiadványból.
Ha alaposabban megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia szerepét, rájövünk, hogy meglepően sok, ténylegesen kreatívnak tekinthető feladatot végez el jól. Ezek között bőven akad olyan, amelyben nincs helyes megoldás, fontos az újítás, és a hozzáértő felhasználók azonnal kiszúrnák a kisebb hibákat.
Reklámszöveg, teljesítményértékelés, stratégiai memók – mindegyike elkészíthető a mesterséges intelligenciával, ugyanis jól értelmezhetők és viszonylag könnyen ellenőrizhetők. Ráadásul mivel az ilyen dokumentumtípusok kellő mennyiségben fordulnak elő az MI betanítási adatbázisában, és meglehetősen sablonosak, az MI válaszai gyakran jobbnak tűnnek azoknál, mint amelyeket ember alkot, sőt rövidebb idő alatt el is készülnek.
Gyorsabb és minőségibb munka
Az MIT két közgazdásza, Shakked Noy és Whitney Zhang szintén ezekre a megállapításokra jutott, amikor azt vizsgálták, miként változtathatja meg a ChatGPT a munkavégzésünket. A kutatók arra kérték a kísérletük alanyait, hogy készítsenek el egy munka- és feladatkörüknek megfelelő dokumentumot. A marketinges szakemberek egy fiktív termékre vonatkozó sajtóközleményt; a pályázatírók egy pályázati kísérőlevelet; a vezetők, HR-esek egy vállalat egészének szóló kényes ügyről szóló terjedelmes e-mailt, az adatelemzők egy elemzési tervet; a tanácsadók pedig egy rövid jelentést három megadott forrás alapján. Volt, aki használhatta az MI-t, és volt, aki nem.
Megdöbbentő eredmények születtek. A ChatGPT segítségével dolgozók jóval hamarabb, 37 százalékkal kevesebb idő alatt végeztek a feladattal. Nemcsak időt takarítottak meg, de mások megítélése alapján a munkavégzésük általános minőségében is javulás állt be. Ezek a pozitív irányú változások nem csupán adott területeken jelentkeztek; a tevékenység a teljes időbeli elosztását tekintve gyorsabban zajlott, és összességében nézve minőségi fejlődést mutatott.
A mesterséges intelligencia adatösszesítésre is alkalmas, hiszen kiválóan kutat fel különböző témákat és tömörít információkat. Persze mindig fennáll a hibázás lehetősége. Ennek szemléltetésére egy apró, sci-fi vonatkozású megjegyzést ékeltem be A nagy Gatsby című regény közepébe – Daisy az iPhone-ját nézegeti, Gatsby egyik kertésze pedig lézeres fűnyíróval dolgozik. Megkértem az MI-t, hogy mondja meg, lát-e valami szokatlant a történetben. Mindkét hibát felfedezte, de közben egy harmadikat is hallucinált (mutatott egy sms-ezésről szóló szövegrészletet, amely nem szerepel az eredeti műben).
Tágabb kontextusba helyezett kockázatok
Ez a magas színvonalú elemzésre és összegzésre alkalmas képesség nem csupán Gatsby regénybeli ingatlanjának témájában bizonyul hasznosnak; valós anyagi következményei is vannak.
A Chicagói Egyetem kutatóinak kutatásában ChatGPT-vel elemezték a különböző nagyvállalatok konferenciahívásainak hanganyagait. Arra kérték az MI-t, hogy összegezze a kockázatokat, amelyekkel a vállalatoknak szembe kell nézniük. A kockázat nyilvánvalóan fontos szerepet játszik a tőzsdei hozamok alakulásában, ezért a pénzügyi vállalatok időt, pénzt nem sajnálva veszik igénybe a gépi tanulás régebbi, specifikus eszközeit a különféle társaságokkal kapcsolatos bizonytalanságok beazonosítására.
A ChatGPT a tőzsdepiaci ismeretek nélkül is túlszárnyalta ezeket a specifikusabb algoritmusokat azáltal, hogy „a részvényárfolyamok jövőbeli ingadozásának hatásos előrejelzőjeként” szolgált. Valójában az a képessége tette az MI-t ilyen jó elemzővé, hogy fel tudta használni a világról való általánosabb ismereteit, ugyanis tágabb kontextusba helyezte a konferenciahívások során megvitatott kockázatokat. A hallucináció itt kevesebb szerephez jutott, a mesterséges intelligenciának egyszerűen csak le kellett győznie pontosság terén a legjobb számítógépes rendszereket – ez pedig könnyedén ment neki.
Empatikusabb az embernél?
A megválaszolatlan kérdés természetesen az, hogy az MI pontosabb-e, mint az ember, és a kreatív, eredendően ember által végzett feladatokra kiterjesztett képességei kompenzálják-e a hibáit. Gyakran igen meglepő kompromisszumok születnek.
A Journal of the American Medical Association: Internal Medicine nevű szakfolyóiratban megjelent kutatásban a tudósok például arra kérték a ChatGPT-t, hogy interneten egészséggel kapcsolatos kérdéseket válaszoljon meg.
Miután hozzáértő szakemberek összevetették az orvos és a mesterséges intelligencia válaszait, az MI az emberhez képest majdhogynem tízszer magasabb pontszámot kapott arra a szempontra, hogy melyikük adott empatikusabb választ. Az általa nyújtott információkat pedig 3,6-szer jobb minőségűnek találták, mint a hús-vér orvosokét.
Az MI tehát képes a hagyományos értelemben kreatívnak nem tekinthető hasznos feladatok ellátására, és az elkövetkezendő hónapokban, években vélhetően még több alkalmazási lehetőségét meg fogjuk tapasztalni.
Mi újság a művészetekben?
De mi történik, amikor a mesterséges intelligencia az emberi kreativitással legmélyebben átszőtt területen, a művészetben lendül akcióba? Az alkotók már egy ideje aggódva figyelik, ahogyan az MI-eszközök egyre áthatóbban beférkőznek a felségterületükre.
„Groteszk kigúnyolása mindennek, ami emberi.”
Így jellemezte Nick Cave a kísérletet, amelynek során „Nick Cave-dalhoz hasonló stílusú” dalszövegírásra kérték fel az MI-t. Mijazaki Hajao rajzfilmkészítő szerint az MI „magát az életet sérti”. Felháborodást váltott ki, amikor valaki MI-generált alkotással nyert egy versenyt, ám a győztes művész így védte meg a „gépi” művét:
„Emberek, a művészet halott! Annak már kampec. Az MI győzött. Az ember veszített.”
A művészek körében szárnyra kapott nyugtalanság valószínűleg egyéb hivatásokra is átterjed hamarosan, hiszen az MI azokat is lefedi. Ám ennek ellenére is alakulhat úgy a helyzet, hogy a kreativitás és a művészet újjáéled, és nem elvész. A mesterséges intelligencia rengeteg olyan dologra van betanítva, amely az emberiség kulturális örökségének része; nem csoda hát, hogy az ilyen jellegű tudással rendelkező emberek használják a legjobban.
Ha egyedülálló dolog megalkotására kérjük az MI-t, alaposabb háttértudásra kell szert tennünk az adott kulturális területen, mint amellyel ezeknek a rendszereknek a többi felhasználója rendelkezik. Gyakran maguk az írók a legjobb promptolók, ha szöveg generálására kérik az MI-t, mert ők értenek ahhoz, hogyan kell megfogalmazni, milyen hatást szeretnének elérni („legyen baljós a vége”). Szerkesztésben is jártasak, így egyértelmű utasításokat tudnak adni visszajelzésként az MI-nek („legyen élettelibb a második bekezdés”). A közönséggel, a stílusokkal is könnyen kísérleteznek, hiszen mindegyikre megannyi példát ismernek („legyen olyan, mint ami a The New Yorkerben megjelenik”, „kövesse John McPhee stílusát”).
Hasonló jelenség figyelhető meg a vizuális művészet terén. Az MI-képgenerátoroknak alaposan megtanították az elmúlt korok festményeit, akvarelljeit, építészetét és fényképeit, divatját és történelmi képeit. Ha felfedezzük a bennük rejlő összefüggéseket, az MI segítségével izgalmas, újdonságnak számító képeket kreálhatunk.
A mesterséges intelligencia a bölcsészettudományban is tanulmányozásra érdemes területnek számít, hiszen az ilyen jellegű ismeretekkel rendelkező MI-felhasználók egyedülálló háttértudással felvértezve tudnak dolgozni az MI-vel.
A fenti cikk a Társintelligencia című kiadvány szerkesztett részlete. Ethan Mollick könyvét itt rendelheti meg kedvezménnyel.