A japán Hahadzsima szigetén élő apró, átlagosan 2,5 milliméteres szárazföldi csiga, a Tornatellides boeningi gyakran esik az ott honos madarak prédájául, ám a puhatestűek mintegy 15 százaléka - egy most megjelent tanulmány szerint - túléli a kalandot, és sértetlenül kerül elő a madár ürülékéből. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a csigapopuláció így terjed a madarak és az emésztetlen csigapéldányok segítségével, ahogyan például számos növény is terjed emésztetlen magjain keresztül. 

Korábbi kutatásokban már megállapították, hogy az akváriumi csigák túlélhetik, hogy megeszik őket a halak, ám szárazföldi csigákról ezt eddig nem tudták. A Tohokui Egyetem kutatói eredetileg a Journal of Biogeography című szakfolyóiratban számoltak be felfedezésükről. A Hahadzsima szigetén élő pápaszemes madarak egyik kedvenc eledele az aprócska T. boeningi, ezért a kutatók laboratóriumi körülmények között a csigával etették ezeket a madarakat. A kísérletben azt ellenőrizték, hogy a puhatestűek mekkora hányada élte túl az emésztési folyamatot. 

A kutatók a szigeten élő T. boeningi populációk közötti genetikai különbséget elemezve is jelentős különbségeket találtak. Az eredmények arra utalnak, hogy a csigák nem a környezetükben lévő egyedekkel párosodtak, hanem más-más földrajzi területen található állományok egyedeivel. 

A most közzétett tanulmány az első, melynek eredménye arra utal, hogy a madarak beleikben szállítják át más vidékekre a csigákat. A kísérleti csigák között olyan is akadt, amelyik a madár ürülékével való kijutás után hozta világra utódait, így lényegében modellezte a kutatóknak, hogyan terjed.