Tizenhétszer lett tájfutó világbajnok, telente sífutással töltötte az idejét, abban is elhozott jó néhány kupát, 1972-ben pedig ő volt az első nő Európában, aki lefutotta a maratont három órán belül. Monspart Saroltáról beszélünk, aki már nem aktív futó, de azóta minden adandó alkalommal ott van, hogy drukkoljon tanítványainak. Simonyi Balázs azt meséli, hogy a budapesti távoknál a Ferdinánd hídnál szokta várni őket, "ahol senki sem mer ezért lazsálni". Monspart nevet: ő nem szigorú, csak biztat. Engem is, annak ellenére, hogy szeptemberben futottam le először a két kört a Margitszigeten, és egy hirtelen jött ötlet vezérelt, hogy most, fél évvel később megpróbáljam a maratont Bécsben, április 15-én. Monspart két-három év felkészülést javasol, de már megszokta, hogy a "mai fiatalok" ennél sokkal türelmetlenebbek.

Simonyi például két hónap edzés után vágott bele először Barcelonában, most már a sokadikat futja, az ő célja az, amit Monspart negyven évvel ezelőtt megcsinált: három órán belül célba érni. A színész, filmes, fotós eddigi legjobb ideje három óra hat perc. Nekem nem az idő számít, csak a 42,195 km lebeg a szemem előtt. Hogy meg tudom-e csinálni? És mit fogok érezni közben? És mit utána? Simonyi azt mondja, kitisztul az ember szeme. Meglátjuk. Addig is készülünk rá, Monspart Sarolta jótanácsaival.