Shake MTI 2015. június. 05. 19:08

Kiderült, kié lett a világ legdrágább bélyege – egy évig hallgatott a vevő

Egy amerikai cipőtervező vásárolta meg egy éve a világ legdrágább bélyegét, az 1856-os brit-guyanai egycentes magentát, amely 9,5 millió dolláros rekordáron talált gazdára a Sotheby's egy New York-i árverésén. A vevő, Stuart Weitzman dizájner és üzletember pénteken, a The New York Times című lap hasábjain fedte fel kilétét.

WikiPedia

A 73 éves cipőtervező, a nevét viselő divatárucég alapítója elmondta, hogy a világ legdrágább bélyegének megszerzése visszarepítette a gyerekkorába, amikor gyűjtött "mindent, amit talált", és a világhírű nemzetközi bélyegeknek fenntartott bélyegalbuma elején már akkor egy üres hely várt a végül tavaly megvásárolt British Guianára.

Weitzman telefonon, névtelenségét megőrizve licitált a 2014. június 17-i árverésen "a bélyegek Mount Everestjének" aposztrofált ritkaságra, amelyet év végén három évre kölcsönadott a washingtoni Nemzeti Postamúzeumnak.

A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol a gyarmat mottójával ("Adunk, de cserébe elvárunk").

A British Guiana 1 cent a világ legelső postabélyegei közé tartozik. A gyarmat postamestere 1856-ban kért meg egy helyi újságot a bélyeg nyomtatására, miután késett az anyaországból induló szállítmány.

Az egy példányban készült ritkaság több gyűjtő kezén megfordult, amíg végül a dúsgazdag John E. du Ponthoz került. Du Pont börtönben halt meg 2010-ben, miután elítélték David Schultz pankrátor 1996-os meggyilkolásáért. A bélyeget a du Pont-hagyaték kezelői bocsátották árverésre tavaly júniusban.

A bíborvörös apróság 1986 óta nem került a nyilvánosság elé. Ez az egyetlen jelentős bélyeg, amely még hiányzik a brit királyi család magán bélyeggyűjteményéből.

A világ árverésen elkelt legdrágább bélyege addig egy 1855-ben hibásan nyomott svéd "sárga háromshillinges" volt, amely 2,3 millió dollárért talált gazdára 1996-ban.

hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.