DNS-vizsgálatokon és fosszíliák elemzésén alapuló korábbi kutatások változatos eredményekkel szolgáltak a manapság élő pingvinek származásával kapcsolatban. Néhány DNS-minta azt sugallta, hogy a közös ős 40,5 millió évvel ezelőtt népesítette be a Földet. Sankar Sumramanian, a brisbane-i Griffith Egyetem biológusa kollegáival azonban arra a következtetésre jutott, hogy a pingvinek közös felmenője 20 millió évvel ezelőtt élt - jelentette az ABC ausztrál hírcsatorna.

Új-zélandi és indiai szakemberekkel együtt Subramanian és David Lambert az Antarktisztól Ausztrálián és Új-Zélandon át a Galápagos-szigetekig ismert 18 pingvinfaj közül 11 DNS-mintáját elemezve, valamint a fosszíliák különféle vizsgálatainak eredményeit is számításba véve végezte a kutatást.

E "molekuláris óra" segítségével jutottak végül arra, hogy a közös ős 20,4 millió évvel ezelőtt élt, a ma élő fajok kialakulása pedig 11-16 millió évvel ezelőtt ment végbe. 

Érdekesség, hogy 12 millió évvel ezelőtt az Antarktiszon jelentősen csökkent a hőmérséklet, aminek következtében a kontinens a fagy birodalma lett - mutatott rá Subramanian. Hozzátette, az evolúciós biológia számos példát ismer arra, hogy egy drasztikus éghajlatváltozás viszonylag rövid idő alatt sokféle faj kialakulásához vezet.

Ha elfogadjuk, hogy a közös ős az Antartkiszon élt, olyan tulajdonságokkal kellett rendelkeznie, amelyek segítettek elviselni a szélsőségesen hideg éghajlatot - mondta a biológus. Megjegyezte, hogy manapság vannak a Galápagos-szigeteken élő fajok is, ami azt mutatja, hogy a pingvinek testfelépítése, élettani rendszere és genetikai összetétele drasztikus változásokon ment át.