Kinek hihet az ember, ha hangzatos kutatási eredményeket olvas.
Kinek hihet az ember, ha hangzatos kutatási eredményeket olvas. Vajon ki tesz igazságot egy tavalyi, a Utah-i Egyetem kutatási eredménye és a török Erciyes Egyetem mostani összegzése között. Tavaly a Dr. Ahmad Hammoud egyetemi professzor vezette kutatás azt állította, hogy van összefüggés a túlsúly és az alacsony spermium szám, illetve az impotencia között (hozzátéve, hogy a folyamat fogyással visszafordítható). Ezen kívül több más tanulmány is elemezte már az elhízás okozta egészségügyi problémákat, komplexusokat, amelyek szexuális gátakat építenek ki az emberben - a végtelenségig sorolhatnánk ezeket. Aztán hirtelen érkezik egy új tanulmány, ahol éppen azt állítják, hogy a kövér férfiak jó szeretők. Pont.
A felmérés egy évig tartott és 200 férfi vett részt benne, ezeknek fele normál testalkatú, másik fele túlsúlyos alany volt. Kiderült, hogy a testesebb versenyzők lényegesen tovább bírják a szerelmeskedést: nekik átlagosan 7,3 percig tartott egy nemi aktus, míg a vékonyabb férfiak esetében az átlagos futamidő 108 másodperc lett. Ezek a számok már önmagukban meglepőek, mert az ember azt gondolná, hogy ennél azért némileg jobb a pasik teljesítménye, de ha a török kutatók ezt mondják, akkor sajnos ez van. A hivatalos magyarázat szerint a magas testzsír-százalékkal bíró férfiak több női hormont termelnek, az ösztradiol pedig lassítja a férfi orgazmusának elérését. Tehát minél kevésbé férfias a test, annál férfiasabban teljesít - legalábbis a legújabb kutatás szerint.
Ilyen alapon tehát az amerikai lakosság (ahol 66 százalék felett van az elhízottak aránya) nagy része kiváló szeretőnek minősül, hiszen az ösztradiol tengerében úszva tökéletes teherbírással állnak neki szerelmi életüknek. Ezzel szemben a Onepoll.com oldalon publikált felmérés szerint a világ legjobb szeretőinek toplistájára fel sem kerültek, inkább a negatív mezőnyben értek el egy kicsit sem megtisztelő ötödik helyezést, mivel általában túl durvának találták őket a megkérdezett hölgyek. Egyébként a sokkal kevésbé testes spanyolok, brazilok és olaszok lettek az ágytorna bajnokai, tehát a túlsúly önmagában nem elég a sikerhez.
Állítólag Benjamin Disraeli angol író és politikus mondta azt, hogy vannak hazugságok, durva hazugságok és a statisztikák. Bárhogy is, alapvetően ostoba gondolkodás kisebb és nagyobb felmérések eredményeivel általánosítani, főleg akkor, amikor különböző alkatú embereket próbálunk összehasonlítani. Az ízlés teljesen szubjektív dolog, elég értelmetlen tudományos eredményekkel hadakozni ezen a téren, pedig a jelen állás szerint korunk betegsége a túl sok kutatás és okoskodás.
A szexualitás és a testsúly között éppen csak annyi az összefüggés, amennyit az aktuális kor ízlése megkíván, előír. Régen a teltebb idomokat (a szaporodáshoz szükséges testi adottságokat) találták fontosnak, ma már nem ezek dominálnak. Hódítanak a szélsőségek, az emberek pedig lázasan kategorizálnak, miközben az evolúció teszi a dolgát. Kit érdekel, hogy ki a jobb szerető papíron, ha a gyakorlatban megtaláljuk a saját párunkat? Kit érdekel, hogy mi a szépségideál, ha nekünk valaki megtetszik? Kit érdekel a vita másokkal, ha boldogok vagyunk?
A harmóniában élő emberekről persze nem is lehet számokban beszélni. Annyit tudunk csak, hogy kevesen vannak.