A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Anna a földön ül, olvas, mellette a játszószőnyegen fekszik a három hónapos Emma, aki édesen nézelődik, majd egyszer csak halk nyöszörgést hallat. Anna leteszi a könyvet, odafordul a lányához, megsimogatja az arcát, amitől ő egyből megnyugszik, de aztán mégis inkább sírva fakad. Anna felveszi a szőnyegről, feláll vele, kicsit járkál a szobában, puszilgatja, Emma újra mosolyog, folytatódhat a nézelődés, olvasás. Az egész nem tart tovább egy-két percnél.
Timi és Léna nem ilyen szerencsések. Hasonló esetben Léna egyáltalán nem nyugszik meg a simogatás hatására, sőt, akkor kezd csak igazán sírni, mintha Timi odafordulása tenné számára is világossá, hogy a diszkomfort érzése jogos volt, meg is mutatja hát, mennyire rossz volt neki. Ez persze csak a felnőttek okoskodása, Timi fejében ez nyilván nem áll össze ilyen szép racionálisan, ő csak azt érzi, hogy a simogatásnál azért több és más is kell, ezt pedig elég egyértelműen jelzi.
A fenti két eset csupán a fantázia szüleménye ugyan, de mindkettő bőven lehetne valódi is, és még az sem számítana extrémnek, ha a két helyzet ugyanazon szereplők között, akár egy napon vagy éppen órán belül zajlana le.
Innentől a kérdés tehát az, hogy az anya vagy az apa hogyan reagál erre a helyzetre. Az egyik lehetőség, hogy módosít, keres valamit, ami bejön. A másik, hogy kézbe veszi a gyereket, megmutatja neki a lakásban található növényeket, megpróbál vicceskedni. De úgy is dönthet, hogy folytatja a korábbi stratégiát, vagy azért, mert nincs jobb ötlete, vagy például azért, mert hisz benne. Azt is választhatja, hogy megsértődik, rosszul érzi magát, megharagszik a gyerekére.
Bár jó eséllyel ez utóbbi gyakorlásával érjük el legkevésbé a célunkat, bizonyos esetekben, önkéntelenül azért mégiscsak előfordul, hogy belecsúszunk ebbe a stratégiába. Mert nem tudunk, vagy nem akarunk felülemelkedni a saját makacsságainkon.
Szél Dávid pszichológus cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, február 29-én megjelent számában olvasható, mely a személyiséggel foglalkozik: milyenek vagyunk, és milyen élmények képesek az idők során alakítani, változtatni a személyiségünket? Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál!
Milyen szülő Ön? Hogyan működik párkapcsolatban és családban? Megvalósítja önmagát? A HVG Extra Pszichológia TESZT különszámából most megtudhatja! Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg a 27 önismereti tesztet tartalmazó új számunkat!