Az aggasztó méretű hazai funkcionális analfabétizmusról írt hétfőn megjelent cikkünkre reagált blogjában Nahalka István oktatáskutató, aki az Országos kompetenciamérések adatai alapján cáfolja a cikkben megszólaló Nagy Attila néhány állítását.

Az olvasáskutató azt mondta, hogy a felekezeti iskolák sokkal jobban teljesítenek az írástudatlanság elleni küzdelemben, mint az állami intézmények. Nahalka szerint azonban ezt az adatok tételesen cáfolják. Mint írja, az igaz, hogy mind a 8., mind a 10. évfolyamon a leggyengébb tesztteljesítményű 20%-nyi diák körében az egyházi iskolákban tanulók átlagai magasabbak, mint az önkormányzati iskolákba járóké, ám ennek oka nem annyira az iskolák pedagógiai munkájából (úgynevezett hozzáadott értékéből) következik, hanem abból, hogy az egyházi iskolákba a jobb szociális helyzetű gyerekek járnak.

„Az adatok nem támasztják alá, hogy az egyházi iskolák eredményesebben küzdenének az írástudatlanság ellen, sőt, az önkormányzati iskolák valamivel magasabb pedagógiai hozzáadott értéket produkálnak, mint az egyháziak. Ez az eltérés azonban nem szignifikáns, és csak a tizedikesek esetében kerül közel a pedagógiában elfogadott, a szignifikancia szempontjából határt jelentő értékhez.”

Azt a felmérések is igazolják, hogy a lányok 6. és 8. osztályban is jobban olvasnak, mint a fiúk – s ez így van a leggyengébben teljesítő 20 százalék esetén is. Ám azt lehet kiolvasni az adatokból, hogy 10. évfolyamra már a fiúk érnek el jobb teljesítményt (a leggyengébben teljesítő 20 százalékban), azaz a fiúkon az iskola „nagyobbat lendít”.

A teljes blogbejegyzést itt lehet elolvasni.