2011. november. 17. 07:22 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 17. 09:49 Plázs

Ötszázmilliónyian szenvednek borallergiában

Becslések szerint világszerte mintegy 500 millió ember szenved borallergiában, rajtuk segíthet dán kutatók azon tanulmánya, amely az ilyen típusú túlérzékenység okait kutatta.

A borallergiások tünetei a szénalázas rohamra emlékeztetnek: bepirul a szemük és bedugul az orruk, köhögnek és prüszkölnek és a légzésük is nehézzé válik - semmiképp nem jó érzés. Dán kutatók olasz borok elemzése útján közelebb kerültek a rejtély megoldásához. Giuseppe Palmisano és dán munkacsoportja olasz chardonnay tanulmányozásával foglalkozott, dolgozatukat a Journal of Proteome Research közölte.

Az allergiát okozó elemek mind a vörös-, mind a fehér borokban megtalálhatók. Ezek olyan cukorfélék, amelyek fehérjékhez kötődnek, ezért kémiai nevük glikoprotein. A borok az emberek nyolc százalékának okoznak allergiás tüneteket, és az már eddig is ismert volt, hogy egy százalék a kéntermékeknek tulajdonítható. Ezeket a borászok használják a borkészítés során, de a lényegesen gyakoribb allergéneket eddig nem ismerték.

Palmisano professzor és munkacsoportja 28 glikoproteint mutatott ki a chardonnay elemzése során. Volt ezek között olyan is, melyet most mutattak ki először. A vizsgálatok igazolták, hogy ezek a glikoproteinek több olyan növényhez vagy gyümölcsféléhez hasonlítottak, amelyek túlérzékenységet okozó hatása jól ismert.

A kutatók azt remélik, hogy ez a fölismerés segíthet olyan szőlőket termeszteni és olyan borokat készíteni, melyek nem lesznek allergén tulajdonságúak. Szakértők viszont hangsúlyozzák, hogy a glikoproteinek egy része alapvetően kell a bor ízéhez, zamatához, ezért még sok kutatómunkára van szükség, amíg tisztázható, melyek az allergiát okozó, borba nem való molekulák és melyek a nélkülözhetetlen ízforrások.

 

hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.