Ismert, hogy a túl nagy mennyiségű alkohol fogyasztása fizikailag megengedi, hogy komplikált tevékenységeket hajtsunk végre, például tánc, beszélgetés, autóvezetés, ugyanakkor az is lehetséges, hogy utólag semmire sem emlékszünk. Az így kialakuló „filmszakadás” néhány perctől akár órákig is tarthat.

A Washingtoni Egyetem Orvosi karának idegtudósai azonosították az emlékezetkiesésért felelőssé tehető folyamatokat. A Journal of Neuroscience júliusi számában megjelent vizsgálat szerint a nagy mennyiségű alkohol – a korábban gondoltaktól eltérően – nem feltétlenül pusztítja el az agy idegsejtjeit, sokkal inkább akadályozza az agy szteroidreceptorainak jelátvitelét. Ezek a receptorok tehetőek felelőssé az agy hosszútávú memóriájának szerveződéséért. Az alkohol okozta memóriagátlás megértése akár új kezelési stratégiákhoz vezethet, melyek a memória javítását célozzák.

Yukitoshi Izumi és munkatársai szerint a folyamat az agy NMDA-receptorait érinti, mely a glutamát nevű anyagot ismeri fel, és alapvető a neuronok jelátvitele szempontjából. Az NMDA-receptorok mintegy kétélű kardként működnek, ugyanis mind a túl alacsony, mind a túl magas aktivitás káros lehet. Az alkohol egyes receptorokat gátol, később aktivál, melynek hatására az idegsejtek szteroidokat kezdenek termelni, ami végeredményben gátolja a hosszútávú memória szerveződését. Különösen sok receptor érintett a hippokampusz területén, mely a magasszintű idegi szerveződés (kognitív funkciók) kiemelt központja.

Az idegsejtek kapcsolatai (szinapszis) egy dinamikusan változó hálózatot alkotnak, ez a kommunikáció az alapja a memóriának. Izumi és Kazuhiro Tokuda patkányokon vizsgálták az alkohol hatására kialakuló, a hippokampuszt és más magasszintű idegi szerveződésért felelős területeket érintő változásokat. Enyhe alkoholmennyiség még nem okozott változást az elektromos aktivitásban, azonban nagy mennyiség már gátolta a memóriaszerveződés folyamatát. Úgy tűnik, az alkohol blokkolja az idegsejtek jelátvitelét, ami megakadályozza a memória kialakulását, ami magyarázatot ad arra a tényre, miért nem emlékszik az ember, mit csinált a görbére sikerült este során.

Mindazonáltal az alkohol nem teljesen gátolja az NMDA-receptorokat, az aktivitást összességében mintegy felére csökkenti. Vagyis az alkohol ahelyett, hogy az idegsejteket pusztítaná, csupán a szinapszisok dinamikus változásába avatkozik bele. Hasonlóan hatnak egyes gyógyszerek, főként alkohollal kombinálva.