Az, hogy komoly gondról van szó, adat is jelzi: a népesség minimum egyharmadát – bizonyos vizsgálatok szerint 60-65 százalékát – érinti valamilyen alvászavar. S ide nem csak az el- ás átalvási panaszok, hanem a horkolás, a nyugtalan láb szindróma, a narkolepszia – hirtelen elalvás – is beletartoznak. Vida Zsuzsanna szomnológus több tényezőt is sorol, ami elűzheti az álmot. A stressz, a túlhajszoltság, a nem megfelelő alvókörnyezet – erős fény, zaj, hangos szomszédok, rossz fekhely – megzavarhatják a pihenésünket, de az alvás minőségére a rendszertelenség is hatással van.

A többműszakos munkarend, vagy a gyakori időzónaváltással járó utazások szervezetünk belső órájának alvásszabályozó mechanizmusát csapják be, és ha nem akkor fekszünk ágyba, amikor a testünk ezt kívánná, az alvásunk megint csak rosszabb minőségű lesz – jegyzi meg a szomnológus. A svédországi Karolinska Intézet egyik kutatása például azt jelzi, hogy az évtizedek óta váltott műszakban dolgozók esetében ötven százalékkal megugrott a szív- és a bélbetegségben szenvedők aránya, sőt azt is valószínűsítik, hogy a bizonyos daganattípusok – például mell-, prosztatarák – megjelenése is kapcsolatban állhat a szervezet természetes ciklusainak megzavarásával.

Vida azt mondja, még manapság is számtalan tévhit kering az alvással kapcsolatban. Ilyen például az, hogy az alkoholtól jól lehet aludni. Ám a szesz kezdeti álmosító hatása néhány órával később éppen az ellenkezőjére fordul. Egy másik tévhit, hogy a horkolás nem betegség, legfeljebb a hálótárs nyugalmát zavarja meg. Ezzel szemben a tartósan fennálló, hangos, olykor szaggatott horkolás a garat elzáródást jelzi, amit mindenképpen kezelni kell. A légzésszünetek elsődleges hatása, hogy a szervezet nem jut elég oxigénhez. Vizsgálatok támasztják alá, hogy az alvási apnoéban szenvedő betegek körében megjelenik a kezelhetetlen magas vérnyomás, nyolcszor magasabb a szívinfarktus, míg hétszer az agyvérzés kialakulásnak rizikója. De anyagcserezavart, és jelentős túlsúlyt is okozhat a hosszabb ideig nem kezelt alvási apnoé – figyelmeztet a horkolás veszélyeire az alvásszakértő.

Pillanatnyi alvás, halált okozhat 

Az alvászavarok komoly betegségekhez vezethetnek, de azonnali halált is okozhatnak, ha a volán mögött ülők akaratlan, pillanatokig tartó elalvására gondolunk. Urbán-Freind Ildikó, a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazgatója szerint a mikroalvás miatt kialakuló legjellemzőbb baleseti helyzetek „városban az elsőbbségadás elmulasztása, az autóúton pedig a pályaelhagyás. Ezeknél az ütközéseknél nincs féknyom, ami pontosan jelzi, hogy a sofőr nem reagált a veszélyhelyzetre, vagyis nem volt ébren”.

Jól érzékeltetik az alváshiány tudatmódosító szerepét azok az adatok, miszerint 18 óra ébrenlét 0,08 ezrelék, míg egy napos alvásmentesség 0,1 százalékos alkoholszintű állapotnak fele meg. A szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a sofőr fáradtságát nem csak az ásítozás, a lecsukódó szemek, vagy az időnként előrebillenő fej jelezhetik: az ingerültség is figyelmeztető lehet.

Baleset a Soroksári úton. Elaludt a sofőr

MTI

Ma már a legtöbb alvászavar okát műszeres vizsgálattal meg lehet állapítani, és a kezelésre is van lehetőség. Az alváslaboratóriumokban az éjszakai alvás alatt regisztrálják az agyi elektromos tevékenységet, a pulzust, a vér oxigéntelítettségét, az izomtónust, a végtagmozgásokat. Az eredmények választ adnak arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű-e a beteg alvása, nem szenved-e alvásfüggő légzészavar okozta oxigénhiányban, vagy alvásfüggő mozgászavarban.