Méregdrága álmatlanság: mennyibe kerül az alvászavar?
Ha valaki nem tud aludni, az nemcsak neki és a családjának rossz, hanem a társadalomnak is: az alvászavarok okozta csökkent munkateljesítmény dollármilliókban mérhető veszteséget jelent. Az egyik kanadai tartományban végzett vizsgálat adatait az alvástudomány szakfolyóirata, a Sleep januári száma közölte.
A rossz alvás világszerte sokak életét megkeseríti, bár ennek gyakorisága nem igazán tisztázott, mert a többség ilyen gondokról nem panaszkodik, noha éjszakáikat tönkreteszi, nappali munkaképességüket pedig lényegesen rontja. Amerikai adatok szerint az emberek 6-10 százaléka szenved alvászavarban, de a becslések úgy szólnak, hogy a felnőtteknek legalább egyharmada időnként rosszul alszik.
Meagan Daley és munkatársai Kanada franciaajkú tartományában, a több mint hétmillió lakosú Québecben vizsgálták az alvászavarok gyakoriságát, és azt is kiszámolták, hogy ez a gond milyen mértékű társadalmi költségekkel jár. A kutatók az álmatlanság anyagi következményeit úgy igyekeztek tisztázni, hogy csaknem ezer, véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt állampolgár egészségét, munkáját és pihenését, keresetét, baleseti gyakoriságát és munkateljesítményét igen részletesen összegyűjtötték, földolgozták.
Statisztikai értékelésük szerint a rossz alvás - közvetlen és közvetett veszteség formájában - a hétmilliós tartománynak évente 6,6 milliárd amerikai dollár kárt okoz, ami a jelenlegi árfolyamok szerint mintegy 1400 milliárd forintnak felel meg. Ebből a közvetlen orvosi ellátás költsége csaknem elérte a 200 millió dollárt, receptköteles altatószerre 17 millió dollár ment el, a doktorhoz utazgatás 37 millió dollárt emésztett fel.
Nem mindenki vett be receptre fölírt altatót: csaknem kétmillió dollárnyi összeg jutott a természetgyógyászati szereket, gyógyteákat árusító boltoknak. A megkérdezett kanadai polgárok azt vallották, hogy alvásukat segítendő évente 340 millió dollárt költenek szeszesitalra.
Az alvászavar a munkahelyi teljesítmények romlásáért évi 5 milliárd dollár értékben volt felelős. Ez azt jelentette, hogy a betegesen rossz alvóknak csaknem egy havi munkaideje ment veszendőbe. De mennyi az egészséges alvás? Átlag napi 7-9 óra, de Edison, a föltaláló legfeljebb 4 órát aludt, Albert Einstein viszont 10-11-et.