A transzkraniális, azaz a koponyacsonton keresztül ható ultrahanggal megvizsgált betegek 28 százalékánál agyi vérkeringési zavarokat észleltünk - mondta Káposzta Zoltán országos szakfelügyelő neurológus főorvos, a budapesti Jahn Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa annak kapcsán, hogy a neurológusoknak lehetőségük lesz elsajátítani ezt a korszerű diagnosztikai módszert. 
 
"A Magyar Neuroszonológiai Társaság célja, hogy minél több orvos számára biztosítson ilyen képzést. Ily módon egyre több neurológiai osztályon alkalmazzák majd ezeket az ultrahangos eljárásokat megelőzésre, illetve a diagnosztikában"  - mondta a főorvos.
 
Káposzta Zoltán, akinek osztályán háromnegyedéve működik az agyi vérkeringési zavarok kiszűréséhez szükséges csúcsteljesítményű készülék, eddig 2500 beteget vizsgált meg. "A betegeket adott esetben úgy kell érteni, hogy álmatlanságban, esetleg rövid távú memóriazavarban, hangulati labilitásban szenvedő emberekről van szó, akiknél korábban nem lépett fel agyi vérkeringészavar, vagy legalábbis nem volt tudomásuk róla" - magyarázta a módszer előnyeit.
 
Ismertetése szerint Magyarországon igen magas az agyi érkatasztrófák (stroke) előfordulási aránya: az 55 évnél fiatalabbak között a 12 "régi" EU-tagország átlagának a hatszorosa, a teljes lakosságra kivetítve pedig a kétszerese a gyakorisága. Évente 40-50 ezer betegnél alakul ki stroke, s közülük 18 ezren veszítik életüket. A riasztó statisztika nagyrészt az agyi kiserek károsodásának magasabb arányával magyarázható, amelynek kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.
 
Mint rámutatott, Magyarországon növekvő népegészségügyi problémát jelent az alvászavar (inszomnia), amely a lakosság 30 százalékát érinti. Az esetek 96 százalékában azonban valamilyen betegség - agyi keringési zavar, pajzsmirigytúltengés vagy pszichés működési zavar húzódik meg a háttérben. Az ultrahangos vizsgálat során az osztályán épp azokat az eseteket igyekeznek kiszűrni, amikor az alvászavart agyi keringési elégtelenség okozza. Az inszomnia, különösen az éjszakai felriadás ugyanis egy olyan tünet lehet, amellyel a szervezet riadóztat, jelezvén, hogy baj van az agy vérellátásával.
 
Káposzta Zoltán ismertetése szerint azoknál betegeknél, akiknél agyi vérkeringési zavarokat észleltek, komputeres tomográfiát (CT) végeztek, s 13 százalékuknál a vizsgálat eltérést mutatott ki az agyállományban. "Az esetek többségében úgynevezett lakunáris, azaz 5 millimétert meg nem haladó néma infarktust szenvedtek el. Ezek kialakulását a betegek nem vették észre, mert nem jártak sem bénulással, sem érzészavarral. Viszont az irodalomból tudjuk, hogy az infarktusok jelenléte a stroke rizikójának tízszeres növekedését jelenti" - emelte ki Káposzta Zoltán.
 
Ismertetése szerint megnézték, hogy milyen rizikófaktorok mutathatók ki ezeknél a pácienseknél: szűrtek ki cukorbetegeket, hipertóniásokat és magasabb koleszterinszintet. "Az álmatlanság, amely mögött agyi érbetegség húzódhat meg, olyan zavaró tünet, amely a pácienseket elviszi az orvoshoz. Így lényegében nagyon sok olyan beteg kerül az orvos látókörébe, akinél igen magas a stroke rizikója, s ezeket ki lehet szűrni a transzkraniális ultrahanggal, majd megfelelő kezeléssel csökkenteni a kockázati tényezőt" - hangsúlyozta a főorvos.
 
Mint rámutatott, az alvászavarban szenvedőket ki kellene vizsgálni, s meggyógyítani, ahelyett, hogy altatókat írnának fel nekik. A Magyarországon forgalmazott altatószerek között ugyanis vannak olyan készítmények is, amelyek lassítják agyi véráramlást. Különösen veszélyes szedésük olyan betegek esetében, akiknél épp az agyi vérkeringési zavar okozza az alvászavart. "Ha olyan gyógyszert szednek, amely tovább rontja az amúgy is lassú agyi vérkeringést, reggelre megbénulhatnak" - tette hozzá.