Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Kikészít-e az óraátállítás?
Az október végi átállás mindnekinek megkönnyebbülést jelenthet, a bagoly típusú és a koránkelő embereknek egyaránt. Miközben a nyári időszámítás elvesz tőlünk egy órát, az őszi óraátállítással mindezt visszakapjuk, és biológiai óránk is felszabadul a nyomás alól. Ennek ellenére jelentkezhetnek kellemetlen tünetek, az időátállítás előidézhet koncentrációzavart, érezhetünk fokozott álmosságot, de megváltozhat a pulzusszám és a vérnyomás is.
Belső óránk igen érzékeny szerkezet, könnyen befolyásolhatják a külvilágból érkező ingerek. Ilyen inger például a sötétség és világosság folyamatos váltakozása, amelyet a szemünk ideghártyája továbbít. A legtöbb testi funkció ingadozik a nappal és az éjszaka váltakozásának megfelelően. Számos kutatás igazolta már, hogy ez a belső óra számos testfunkció működésére kihat, így nem csak az alvás-ébrenlét váltakozását és a koncentrációs képességet befolyásolhatja, hanem a máj anyagcseréjét, a vérnyomást, a pulzust, a testhőmérsékletet és valószínűleg a sejtosztódást is.
A vérnyomás, a testhőmérséklet és a szívritmus alacsonyabb értéket mutat éjszaka, mint nappal, miközben bizonyos hormonok (kortizol, tesztoszteron) szintje a kora reggeli órákban megemelkedik. Az időeltolódás felborítja ezt a belső ritmust, ennek következtében fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavarok és akár depressziós tünetek is kialakulhatnak. A kronobiológusok feltételezik, hogy a jetlaget három óra időeltolódásnál érzi meg az ember. Természetesen vannak ennél érzékenyebben reagáló emberek, sőt olyanok is, akiknél az időeltolódás semmilyen panaszt nem okoz.
Kétségbeesnünk azonban nem kell, mert ahogy a kronobiológusok mondják, az emberi szervezet hamar hozzászokik az óraátállítás okozta változásokhoz. Általában elég néhány nap, de szélsőséges esetekben is két-három hét alatt lezajlik a folyamat. Ez is leginkább az idősebbeket érintheti érzékenyebben, az idő előrehaladtával belső óránk is fogékonyabbá válik a zavaró ingerekre. Ennek egyik jele például az idősebb korban jelentkező alvászavarok.
Ha a témával kapcsolatban készült kutatásokat vesszük gorcső alá, olyan is akad, amely az óraátállítás mellett pozitívumokat is fel tud hozni. Az egyik ilyen például a Bázeli Egyetemi Klinika kronobiológia professzora, Christian Cajochen által a Focus német hetilapban említett is. Eszerint az őszi óravisszaállítás egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot eredményez, és ez a legtöbb embernek kedvező. Fény nélküli körülmények között, az úgynevezett „bunkerkísérletekben” az emberek többsége 24 és fél órás ritmusban él. A későn fekvő, azaz bagoly típusú embereknél ez a ritmus akár 25-26 órára is kitolódhat, míg a koránkelő, pacsirta típusúaknál nappali fény hiányában 23 órás vagy annál rövidebb ritmus alakul ki.
Megfigyelték, hogy a tavaszi óraátállítás a koránkelőknél nem okoz nehézséget, az egyszeri megrövidített nap megfelel természetes ritmusuknak. Európában az emberek többsége kősőn fekvő, ami abból is adódhat, hogy az estéket mesterséges fénnyel meghosszabbítjuk és ezzel a biológiai órát folyamatosan hátrább állítjuk.
Egy másik vizsgálatban – amelyet Till Roenneberg vezetett – ötven önkéntes jelentkező alvási szokásait vették górcső alá a márciusi és az októberi óraátállítás előtti és utáni négy-négy hét alatt. A megfigyelésben résztvevők aktivitását egy karórával mérték, amely minden mozgásukat regisztrálta, külön kezelve a munkanapokon és a szabadnapokon észlelt aktivitást. A vizsgálat során kiderült, hogy a biológiai óra kismértékben vagy egyáltalán nem állt át az időeltolódás szerint. Hiába csörgött a vekker az óraátállítástól függetlenítve ugyanabban az időpontban, a megfigyelteknél az látszott, hogy testileg csak egy órával később lettek élénkek, kezdtek el mozogni. A kronobiológusok szerint ez is bizonyítja, hogy belső ritmusunk nem követi az időátállásokat.
Új ritmus, más szokások
Más vizsgálatok eredményeiből pedig az derült ki, hogy az óraátállítás az európai emberek számára enyhe jetlaget idéz elő, egyfajta rossz közérzetet, olyan tünetekkel, amit több időzóna átrepülése után szoktunk érezni.
A kronobiológusok azt tanácsolják, az óraállítás utáni napokban ne fogyasszunk koffeint és más serkentő italokat, továbbá ne aludjunk napközben, mert az megzavarhatja az éjszakai pihenést. Ha tehetjük, ne üljünk volán mögé, amennyiben úgy érezzük, hatással van ránk az óraállítás; vegyük igénybe a tömegközlekedést, amíg szervezetünk megszokja az új ritmust. Egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma.
Ha rossz alvók vagyunk, ilyenkor különösen fontos, hogy odafigyeljük. Minden nap azonos időben keljünk és feküdjünk. Lefekvés előtt teremtsünk egy 15-30 perces nyugodt időszakot. A lefekvés előtti tévézés vagy számítógépezés is megzavarhatja az alvást. Szobánk legyen sötét, csendes és hűvös, ha kell, használjunk füldugót és szemmaszkot.
Óraátállítás: jelentős megtakarítás, vagy felesleges bonyodalom?
