Csak a családra számíthatunk?
A magyar lakosság 60 százaléka csak családja, rokonsága támogatására számít, ha baj van. A felnőtt lakosság 5 százalékának egyáltalán nincs közeli barátja – derül ki egy friss felmérésből. A kutatás eredményei is alátámasztják, hogy a közösségekhez való tartozás védi az egészségünket. Nem csoda hát, hogy 18-65 év közötti magyar lakosság az iskolai osztályozásnak megfelelő mérce szerint 3,6-osra, azaz „közepesre” értékeli egészségi állapotát.
A magyar lakosság családi körbe zárkózott, társadalmunk jelenlegi állapotának megítélése pedig ellentmondásos; a magyar felnőttek 59 százaléka szerint olyan társadalomban élünk, ahol az emberek csak magukkal törődnek - derül ki a Béres József által életre hívott Béres Egészség Hungarikum Program új reprezentatív kutatásából.
A válaszadók mindössze csak harmada (34 százaléka) számolt be olyan csoportról, közösségről (például valamilyen klub, sportegyesület vagy társaság), ahová rendszeresen eljár, vagy amelynek munkájában rendszeresen részt vesz. Életminőségünk és testi-lelki egészségünk fontos meghatározója, hogy vannak-e a környezetünkben olyan családtagok, barátok esetleg munkatársak, akikkel bizalmi kapcsolatban állunk, illetve nehéz élethelyzetekben mennyire támaszkodhatunk a körülöttünk élők segítségére.
„Közel sincs minden veszve! – kommentálta az eredményeket Béres József. Az adatok azt is mutatják, hogy a magyarok többsége (57 százaléka) egyet értett azzal az állítással, hogy közösségben jobban megőrizhető az egészségünk. Azaz a felismerésen, a tettek felé vezető első lépcsőfokon már túl vagyunk. Az idei évre meghirdetett fiatal közösségeknek szóló Egészségőr pályázatuk egyszerre sarkall egészségmegőrzésre és közösségi részvételre - mondja Béres.
A most meghirdetett pályázat célja, hogy egészségmegőrző akciókra biztassa a fiatal közösségeket, és hogy megtalálja Magyarország ifjú egészségőreit. A részletes pályázati kiírás már elérhető.