Tunyul a magyar: jelentősen visszaesett a sportolásra fordított idő
A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységben nem vesznek részt. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen, legalább havonta többször sportolók részaránya – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet nemzetközi kutatási eredményeiből.
A felmérésben megállapítják: a tanulók és egyben 18 éven aluliak körében a legmagasabb a sportolással töltött idő aránya. Ugyanakkor a fiatal középkorúak körében már rendkívül alacsony a mozgás iránti igény, míg a 60 év feletti korosztályban a legritkább a sportolók aránya.
A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti. Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett játszik sport témájú számítógépes játékokkal – jelezte a GfK Hungária. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik magyar polgár érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.
Nemzetközi viszonylatban – 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva – a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog. Régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest viszont nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással – derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.