Április végén – az új influenza megjelenésekor – az NRC felmérést végzett az internetezők körében a betegség megítélésével kapcsolatban. Október 28-31. között ezer netező megkérdezésével megismételték a kutatást, ezúttal a netpolgárok védőoltással szembeni attitűdjét is vizsgálva. Érdekes, hogy míg tavasszal a felnőtt internetezők egynegyede gondolta úgy, hogy az új vírus nagyon veszélyes, ezért teljesen jogos az aggodalom, és kevesebb mint 7 százalékuk érezte felesleges hisztériakeltésnek a betegségről szóló híradásokat, addig mára ez az arány gyakorlatilag megfordult. Már csak 6 százalék gondolja azt, hogy a probléma valóban olyan súlyos, amilyennek a híradásokból tűnik, azok aránya pedig, akik szerint az egész ügy csupán hisztériakeltés, 19 százalékra nőtt. A netezők többsége, ha nem is tekinti alaptalannak az aggodalmat, mindenképp úgy gondolja, hogy a probléma súlya el van túlozva.

A változás különösen azért érdekes, mert jelenleg többen tartják elképzelhetőnek egy esetleges magyarországi járvány kirobbanását, mint áprilisban. Most a netezők 16 százaléka lát komoly esélyt arra, hogy itthon H1N1-járvány lesz, és csupán 17 százalékuk tartja ezt elképzelhetetlennek – tavasszal viszont még 30 százalék zárta ki a járvány lehetőségét.

A miniszter is beoltatta magát. Követendő példa © Stiller Ákos

Az attitűdbeli változás oka minden bizonnyal az, hogy az internetezők most sokkal kevésbé félnek magától a betegségtől, mint fél évvel ezelőtt. Akkor – az első hírek hatására – 24 százalék állította, hogy tart az új vírustól, a múlt héten már csak 10 százalék, ráadásul az igazán rettegők aránya a 2 százalékot sem éri el. Az internetezők csupán egyharmada gondolja egyébként azt, hogy az új influenza veszélyesebb, mint egy hagyományos influenzás megbetegedés, és csak minden tizedik tartja sokkal veszélyesebbnek.

A viszonylag alacsony veszélyérzettel összhangban van az az adat, miszerint eddig a hazai internethasználók mindössze 5 százaléka kapott H1N1 elleni védőoltást, és csak további 3 százalék biztos benne, hogy a közeljövőben beoltatja magát. A netezők 80 százaléka viszont inkább elzárkózó, sőt, gyakorlatilag minden második netpolgár biztosra veszi, hogy nem fog kérni a vakcinából. A oltástól való tartózkodás leginkább a fiatalokra jellemző: míg az 50 évnél idősebb internetezők 14 százaléka megkapta már a vakcinát, addig a 30 alattiak mindössze 2 százaléka oltatta be már magát, és 90 százalékuk nem is tervezi az oltást.

Miért ez a nagy ellenállás?

A megkérdezettek több mint egyharmada nem tartja annyira veszélyesnek a H1N1-et, hogy emiatt beoltassa magát, ugyanakkor az elzárkózók 39 százaléka az oltóanyag hatékonyságában is kételkedik, 34 százalék pedig egyenesen kockázatosnak tartja a vakcinát.  Az, hogy esetlegesen fizetni kell az oltóanyagért, 11 százalékot tart vissza, azok aránya viszont csak 4 százalék, akiket orvos beszélt le az oltásról. Az internetezők gyermekeik és idősebb rokonaik beoltását is inkább ellenzik, de e tekintetben kevésbé elutasítóak, mint akkor, amikor saját magukról van szó. Kiskorú hozzátartozóját 9 százalék biztosan, 26 százalék elképzelhető, hogy beoltaná – az idősek esetében pedig a két arányszám még magasabb: 11, illetve 33 százalék.

A kutatás a média szerepének és a védőoltással kapcsolatos kampánynak a megítélését is vizsgálta. A megkérdezettek nagy többsége egyetért azzal az állítással, hogy a média túl sokat foglalkozik a H1N1-gyel, és azzal is, hogy ellentmondó információk jelennek meg a témában. Megoszlik ugyanakkor a véleményük arról, hogy a sajtó inkább a védőoltás mellett vagy az ellen foglal-e állást. Minden harmadik netpolgár úgy gondolja, hogy a vakcina bevezetése felelőtlen döntés volt, és ami talán megdöbbentő: négyből hárman úgy látják, a védőoltás népszerűsítése mögött inkább állnak üzleti érdekek, mint a tényleges egészségmegőrzés.